Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
3. füzet - Starosolszky Ödön: A vízlépcsők hatása a jégjárásra
366 Starosolszky Ödön V. táblázat Hőterhelések a Dunán A téli időszak negatív léghőösszege A vizsgált időszakok és hatótényezők Höteljesítménynövekmény A téli időszak negatív léghőösszege 1900/01-1940/41 1941/42-1984/85 Höteljesítménynövekmény A téli időszak negatív léghőösszege Ф aa ßa. ^waa Ф aa ßa. ^waa Höteljesítménynövekmény °C GW m 3 s" 1 °c GW m 3 s" 1 °c GW - 100 20,5 1420 3,42 21,4 (104%) 1485 (105%) 3,70 (108%) + 0,9 -200 18,1 1370 3,12 19,7 (109%) 1462 (107%) 3,29 (105%) + 1,6 -300 16,8 1341 2,96 18,8 (112%) 1450 (108%) 3,07 (104%) + 2,0 -400 16,0 1321 2,85 18,2 (114%) 1440 (109%) 2,92 (103%) + 2,2 -500 15,4 1306 2,77 17,7 (105%) 1434 (110%) 2,81 (102%) + 2,3 m 3/ s _ 1),a sokévi átlagos hőteljesítmények (Ф ш, MW) és a sokévi átlagos vízhőmérsékletek (f wa a, °C) alakulását a téli időszak negatív léghőmérséklet összegének függvényében. Az eredményeket az V. táblázatban tüntettük fel. Az V. táblázat adatai alapján az alábbi főbb megállapításokat és következtetéseket tehetjük : - Az azonos negatív léghőösszegre vonatkoztatott dunai hőteljesítmények és vízhőmérsékletek növekvő irányzatot mutatnak. A vízhőmérséklet-növekedés elsősorban az átlagosnál enyhébb telű években számottevő, a hőteljesítmény-növekedés az átlagosnál keményebb telű években mutatkozott. - A 0,2 °C-os átlagos vízhőmérséklet növekedés naponta 300 ezer m 3 jég megolvasztásához elegendő, ami viszonylag kis érték a zajló jég napi hozamához viszonyítva. - A Duna saját természetes hőteljesítményéhez hozzáadott ipari és kommunális eredetű többlet hőteljesitményt a zajló és a kásajég olvasztása lényegében felemészti, ezért nem mutatkozik jelentékenyebb mértékű vízhőmérséklet-növekedés a hulladékhővel jelentős mértékben terhelt vizsgált osztrák Duna-szakaszon. A hőtermelés a zajló jeges napok számának csökkenésében jelentkezik (VI. táblázat). А VI. táblázat adatai a pozsonyi Duna-szelvényre vonatkoznak. Erre a szelvényre meghatározott jégjárási jellemzők alapján jó becslés végezhető a dunakiliti duzzasztóműhöz érkező dunai jéghozamokra vonatkozóan. А VI. táblázat adatai alapján az alábbi megállapításokat és következtetéseket tehetjük : - A duzzasztott térbe érkező jéghozammal arányos zajló jeges napok átlagos számát az 1876/77-től - 1949/50-ig terjedő időszakban állandósultság jellemzi. Az 1950/51-től az 1980-as évekig terjedő évtizedekre vonatkozó átlagos évi zajló jeges napok száma 19-ről 10-re csökkent ( — 53%) annak ellenére, hogy a zajló jeges időszakra számított
