Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
3. füzet - Starosolszky Ödön: A vízlépcsők hatása a jégjárásra
A vízlépcsők hatása a jégjárásra 367 VI. táblázat A zajló jeges napok száma és a negatív léghőösszeg Vizsgált téli időszakok A zajló jeges napok száma Negatív léghőösszeg a zajlás időszakában Vizsgált téli időszakok min. átlag max. szórás min. átlag max. nap °C 1876/771899/1900 5 18 33 8,7 1 1 " adathiány 1900/011924/1925 0 17 38 12,1 adathiány 1925/261949/1950 0 19 41 12,5 0 67 117 1950/511979/1980 0 10 32 9,6 4 84 172 negatív léghőösszegek — 67 °C-ról - 84 °C-ra növekedtek (+125%), ami azt jelenti, hogy megváltoztak a zajló jég képződésének a feltételei. Ez részben a Duna hőterhelésének a növekedésével, részben a zajlási viszonyokat befolyásoló egyéb emberi tevékenységekkel magyarázható. - A2 utóbbi évtizedekre jellemző zajló jégjárási adatok alapján becslés végezhető a dunakiliti duzzasztóműhöz érkező jéghozamok nagyságrendjére 50%-os átlagos jégborítottság feltételezésével és átlagosan 0,20 m vastag zajló jégtáblák figyelembevételével egy átlagos téli időszakban 35 millió m 3, a keményebb téli időszakban 110 millió m 3 szilárd jégtömeg beáramlásával lehet számolni. A jégmegállás napján mért léghőmérsékletek - melyet Déri (1985) kritikus napi léghőmérsékletnek (í_ k r) nevezett - statisztikai vizsgálatának egyik eredményét szemlélteti a 16. ábra. A budapesti folyamszakaszra vonatkozó /_ k r értékeket előfordulási valószínűségük függvényében tünteti fel két jellegzetes részidőszakra (1900-1941 és 1942-1985) vonatkoztatva. A 16. ábrán szereplő két eloszlásfüggvény összevetése alapján megállapítható, hogy az utóbbi évtizedekben (II. időszak) jelentősen magasabb kritikus napi léghőmérséklet mellett áll be a jég, mint a korábbi évtizedekben (I. időszak). A 90%-os valószínűségű t_ k r - 11,4 °C-ról - 14,9 °C-ra emelkedett, ami 31 %-os növekedésnek felel meg. Ez azt jelenti, hogy az állójég képződés feltételei a budapesti szakaszon „romlottak", ami az alatta lévő folyamszakaszon végzett jéglevonulási feltételek javulásával, valamint a Duna saját természetes hőteljesítményét növelő bevitt hőteljesítményekkel (a hőterhelésekkel) magyarázható. 6.2. A Duna Pozsony-Nagymaros közötti mederszakaszán kialakuló vízminőség-változások hatása a jégjárásra Laboratóriumi vizsgálatokat végeztek (Déri 1985) annak feltárása érdekében, hogy a szilárd jég képződését és olvadási időtartamát milyen mértékben befolyásolja a Dunavíz oldottanyag tartalmának változása. Kimutatták, hogy a téli időszakban a Duna-víz
