Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

3. füzet - Starosolszky Ödön: A vízlépcsők hatása a jégjárásra

346 Starosolszky Ödön Lehet azonban olyan felvízi hatás is, mint például hőerőmű hűtővíz visszavezetése, amely egyébként a természetes jégjárást is befolyásolná. Az ilyen hatásokat mindenképpen külön kell elemezni és leválasztani, hogy a vízlépcsők tényleges hatását ki lehessen mutatni. 2. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer tervezése során végrehajtott vizsgálatok A közös érdekeltségű csehszlovák-magyar Duna-szakasz hasznosításának gondolata az 1950-es években merült fel. Ezt követően rögtön megbízta a Vízerőmű Tervező Iroda (a VÍZITERV egyik jogelődje) az akkor alakult Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetet, hogy vizsgálja meg a Pozsony-Visegrád közötti Duna-szakaszon tervezett vízlépcsők hatására kialakuló hordalék- és jégviszonyokat. A szakvéleményt (VITUKI 1952) 1952. december 31-én a kérdés hat kiváló magyar szakértője állította össze : Bogárdi János, Ihrig Dénes, Károlyi Zoltán, Lászlóffy Woldemár, Petényi Oszkár és Tőry Kálmán. A jégjárással foglalkozó rész feltehetően elsősorban Lászlóffy Woldemár munkája, aki a Duna legismertebb jégszakértőjének számított. A tanulmány tulajdonképpen minden jelentős kérdést fölvet és az akkori ismereti szinten meg is válaszol. A Duna jégviszonyaival legközelebb 1965-ben foglalkoztak, éspedig magyar és csehszlovák kutatók a jég és az állójég megjelenését elemezték eloszlásfüggvényekkel ( VITUKI 1965, Brachtl 1967). Tíz évvel később 1975/76-ban készült jelentésben pedig a dunakiliti jégleeresztés rendjét kísérelték meg felvázolni az ún. Öreg-Duna-meder jégszállító-képessége függvényében ( VITUKI 1976). A legújabb vizsgálatokra - a Tudománypolitikai Bizottság által jóváhagyott kutatási terv alapján - 1986-88. években került sor ( VITUKI 1986, 1987/a, b, c). A legújabb vizsgálatok a következőkre terjedtek ki : - a dunakiliti tározó jégviszonyainak alakulása, - a dunai osztrák vízlépcsők jéggel kapcsolatos tapasztalatai, - a hőterhelések és vízminőség-változások hatásai a tározók jégviszonyaira, - a jégtakaró hatása a vízminőségre, - a Duna Pozsony és Mohács közötti szakasza jégjárásban bekövetkezett változások elemzésére, - a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer (BNV) téli üzemének jellemzésére és a téli üzem numerikus modellezésére, elsősorban a módszertani tanulmány kidolgozására, - a BNV által érintett Duna-szakasz jégjárásának helyzetfeltárására és a rendelkezésre álló adatok rendszerezésére. Alapjaiban tehát két problémakört kellett tisztázni : - hogyan lehet jellemezni a Duna jelenlegi jégjárását; - milyen változások várhatók a jégjárásban a vízlépcsők hatására. Ezeken felül a műtárgyak kialakításával és üzemeltetésével kapcsolatban végzett kismintakísérletek keretében folytak vizsgálatok. Budapesten főként a dunakiliti és a nagymarosi duzzasztóműnél a jégleeresztés érdekében, és a dunakiliti tározó bal parti jégmezejének visszatartása érdekében jégfogó müvekkel kapcsolatban végeztek kísérleteket (VITUKI 1976, 1979, 1981, 1987d, 1988a). A vizsgálatok hidrológiai és hidraulikai természetűek voltak.