Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
2. füzet - Pálfai Imre: A mértékadó belvízhozam számítása lefolyási és elöntési adatokból
A mértékadó belvízhozam számítása lefolyást és elöntési adatokból 265 2.1. A mértékadó fajlagos belvízhozam alapértékének meghatározása A lefolyási és elöntési adatokat lehetőleg minél hosszabb időszakra (legalább 15 évre) ajánlatos kigyűjteni. Az adatok ellenőrzése és az esetleges zavaró tényezők (pl. öntözővíz-szállítás) kiszűrése után minden évre meg kell állapítani a fajlagos lefolyási csúcsot, pontosabban a legnagyobb napi fajlagos lefolyást (R' Jma x) szükség esetén számításba véve a belvíztározók napi vízkészletváltozását is. A célszerű mértékegység a m 3d _ 1 m~ 2. (A hazai gyakorlat a mm d1-t használja, ami 0,011 57 m 3s _ 1 km2.) Ha csak dekádadatok állnak rendelkezésre, és a napi lefolyások utólag sem állíthatók elő, akkor a napi lefolyások dekádonkénti átlagából kell kiindulni. A legnagyobb napi lefolyást a legnagyobb dekádátlagból egy szorzótényezővel való szorzással kaphatjuk meg. y értéke általában 1,2-1.5 közötti, s közelítően úgy számítható, hogy a legnagyobb dekádlefolyás kétszeresét elosztjuk a megelőző és a követő dekádlefolyás összegével és a hányadosból négyzetgyököt vonunk, vagy pedig az erre a célra szerkesztett grafikont használjuk (Pálfai 1988a). Az elöntési adatokból a vízrendezés fejlesztése következtében előálló lefolyási növekményt (R'á ma x) úgy kapjuk meg. hogy a lefolyási csúcsot megelőző elöntési csúcs kialakulásáig összegyűlt belvíztömeg egy részének bizonyos időtartama alatti folyamatos lefolyásával, illetve levezetésével számolunk. j1. ábra. A belvízi elöntés átlagmélységének és a fajlagos elöntésnek a kapcsolata Fig. 1. Relationship between §> average depth of inundation and specific inundation in land-drainage Fig. 1. Rapport entre la profondeur moyenne des eaux stagnantes d'inondation el l'inondation spécifique Az elöntésben fekvő belvíztömeget az elöntött terület (A*, m 2) és az átlagos vízmélység (Л, m) szorzata adja. Az elöntött terület adatai a nyilvántartásokból kigyüjthetők, az elöntés átlagmélységét azonban kellő számú mérés hiányában - csak becsülni tudjuk (belvízvédekezésben járatos szakemberek egybehangzó véleménye szerint 0,10-0,20 mre). Átlagos alföldi viszonyok között az 1. ábráról a fajlagos elöntés függvényében
