Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

2. füzet - Szeredi István: A szivattyús energiatározás és villamosenergia rendszerünk

Vízügyi Közlemények, LXXI. évfolyam 1989. évi 2. füzet A SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÁS ÉS VILLAMOSENERGIARENDSZERÜNK DR. SZEREDI ISTVÁN A növekvő villamosenergia-igények kielégítése, a fogyasztás szerkezetének változása, a fokozatosan elöregedő erőművek kiváltása, egyaránt a lehetőségek - és az alkalmazásukkal járó műszaki-gazdasági követelmények - széles körű elemzését igényli. A gazdasági és társadalmi célkitűzéseket kielégítő és a legkisebb népgazdasági ráfordítással járó fejlesztési irány kijelölését, a forrás oldali szerkezet elemzése alapján lehet elvégezni. A fejlesztési irányok vizsgálata során különös súllyal kell kezelni a jelenlegi műszaki és gazdasági kényszerek feloldását és a világpiaci tüzelőanyagárak mozgását követni képes rugalmas szerkezet kialakítását. 1. A magyar villamosenergia-rendszer racionalizálását meghatározó feltételek 1.1. A rendszer jelenlegi adottságai A magyar villamosenergia-rendszer jelenlegi szerkezetét nagymértékben meghatározza az olajárrobbanásokat megelőzően és részben azok közbenső időszakában kialakított, közelítően 3000 MW teljesítményű szénhidrogén erőmű. Ennek elöregedése miatt, a folyamatosan csökkenő terhelés változtatási tartomány a rendszert egyre merevebbé, a menetrend tartását egyre költségesebbé teszi. A paksi atomerőmű sikeres üzembe helyezése előtérbe helyezte az atomerőművi fejlesztést. Ugyanakkor a 2 * 1000 M W teljesítményű bővítésnek a blokknagyságai fokozottan felhívják a figyelmet a gyorsan igénybe vehető, megfelelő teljesítményű rendszertartalékok szükségességére. A közelítően 2000 MW csúcsteljesítményű villamosenergia-import és a 2 x 1000 MW teljesítményű atomerőmüvi blokkok néhány órás kiesése országos méretű korlátozást okozhat, ha annak pótlására nincs rendkívül gyorsan igénybe vehető tartalék. Az elmúlt évek üzemi tapasztalatai is ezt igazolták, de az 1987. szeptember 3-án bekövetkezett 1500 MW-os másfél órás fogyasztói teljesítménykorlátozás is elkerülhető lett volna megfelelő rugalmas tartalék, pl. szivattyús energiatározó, megléte esetén. A villamosenergia-rendszerek párhuzamos üzemének biztonsága és ennek következtében az import biztonsága Magyarországon az elmúlt évtized során nem volt kielégítő (Pintér 1986). Évente 50-100 alkalommal következett be üzemzavari szétválás - elsősorA kézirat érkezett: 1988. VIII. 4. Dr. Szeredi István oki. mérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, a Vízügyi Tervező Vállalat (VÍZITERV, Budapest) létesítményi főmérnöke.