Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

2. füzet - Szeredi István: A szivattyús energiatározás és villamosenergia rendszerünk

A szivattyús energiatározás és villamosenergia-rendszerünk 241 ban az import 600-800 MW-os csökkenése következtében - ami sok esetben frekvencialetörést és fogyasztói korlátozást váltott ki. A magyar energiarendszeren keresztül vezet a kelet-nyugati és észak-déli irányú nemzetközi villamosenergia-szállítások egyik útvonala. Az energiaszállításokhoz szükséges egyenáramú betétkapcsolat és 400 kV-os távvezetéki összeköttetés az elkövetkező években megvalósul. Ugyanakkor a magyar rendszer a szállításokban korlátozott módon és alacsony tranzitdíjjal vehet részt a megfelelő üzembiztonság hiányában. Összességében elengedhetetlennek látszik a magyar villamosenergia-rendszer rugalmasságának javítása. A rugalmasság ebben az esetben kettős jelentésű. Egyrészt a tüzelőanyag-felhasználásban a világpiaci ármozgások követését biztosító szerkezet kialakítását jelenti, másrészt pedig a rendszer biztonságának és az energiaszolgáltatás minőségének jelentős javítását. 1.2. A fejlesztés energiapolitikai lehetőségei A távlati villamosenergia- és teljesítményigények kielégítéséhez szükséges erőművi fejlesztési program egyrészt alaperőmüvekre, másrészt a villamosenergia-rendszer rugalmasságát biztosító csúcserőművekre épülhet. Az alaperőmüvek teljesítménynövelésénél elsősorban a paksi atomerőmű 2x 1000 MW teljesítményű bővítését lehet figyelembe venni (Lengyel 1986, 1989, VÍZITERV 1988). Azt követően a mai igénynövekedés mellett az ezredforduló időszakában válik szükségessé más telephelyen újabb alaperőmü üzembe helyezése. A csúcsenergia-szolgáltatás műszaki és gazdasági lehetőségeire széles körű elemzések készültek (VÍZITERV 1987a, b, c, Szeredi 1988). A lehetséges megoldások kiforrottsága, referenciaképessége, műszaki és gazdasági jellemzői alapján, energiapolitikai szempontból a magyar villamosenergia-rendszer fejlesztésének a lehetőségei is megvannak és a szénhidrogén-felhasználás szempontjából ellentétes irányban hatnak : - Tovább növelni a villamosenergia-rendszer szénhidrogén- és gázolaj-fogyasztását - így szénhidrogén-függőségét - új gázturbinás erőmüvek építésével, valamint az elöregedő szénhidrogén tüzelésű erőműpark felújításával (Szeredi 1988c); Kiegyenlíteni a villamosenergia-rendszer terhelését, csökkenteni a szénhidrogén felhasználását és egyben racionalizálni az energiahordozók felhasználásának szerkezetét, megfelelő rugalmasságot biztosító szivattyús energiatározó létesítésével (Szeredi 1988b). A két fejlesztési irány sem műszaki, sem gazdasági, sem üzemviteli, sem pedig környezetvédelmi szempontból nem egyenértékű. Vonzataik a főbb jellemzők és az üzemükből származó hatások párhuzamba állításával határozhatók meg. 1.3. A vizsgálatok módszere A villamosenergia- és teljesítményigények kielégítési feltételeinek vizsgálata a szivattyús energiatározás és a gázturbinás fejlesztés párhuzamos elemzésével készült a hosszú távú erőmüépítési program kidolgozásában használt 2,5% teljesítmény-igénynövekedés, valamint 2,5%, 2,42% és 2,33%-os villamosenergia-igénynövekedés esetére. A hatások elemzéséhez a vizsgálatokat 3% igénynövekedésre is elvégeztük. A villamosenergia-rendszer üzeme a jellemző évszakok heti és napi időszakára bontva vizsgálható. A vizsgálatok azt mutatják (Szeredi 1988a). hogy egyértelműen hibásak a kizáró-