Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

2. füzet - Petrasovits Imre: A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer hatása az érintett mezőgazdasági területek agroökológiai potenciáljára

236 Petrasovits Imre Külön számolni kell azzal, hogy az ideiglenesen igénybe vett - elsősorban a mintegy 10 km 2 szántó - terület építés után rekultivációjáról a beruházás keretében szükséges gondoskodni. A vízháztartási helyzet változásának mezőgazdasági hatásvizsgálatával részletesen és sokoldalúan foglalkoztak a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Karának kutatói és mások is. Részben a tőlük kapott adatokra építve, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszékén új módszert dolgoztunk ki (Petrasovits 1988) a hatások számszerűsítésére (1982-85). A kidolgozott számítási módszer lényege, hogy a BNV építés előtti átlagos helyzetre, ökológiailag viszonylag homogén (talajtani, hidrológiai, geomorfológiai, időjárási) részterületeket, ún. területi ökotípusokat határoztunk meg. Megállapítottuk az azokon eddig 50%-os gyakorisággal elért legnagyobb búza- és kukorica- terméshozamokat. így számszerűsítettük minden területi ökotípus jelenlegi gyakorlati átlagos agroökológiai potenciálját kg/m 2-ben. Ezután a BNV építését követően várható vízháztartási helyzetekben is meghatároz­tuk (ugyanazon paraméterek alapján) a különböző területi ökotípusokat, kiterjedésüket és azok területi agroökológiai potenciálját szintén búza- és kukoricahozamban kifejezve. Megállapítottuk a BNV építése előtti és építés utáni különböző területi ökotípusok összes területét (Petrasovits 1988). Ismerve az egyes területi ökotípusok agroökológiai potenciálját, valamint azok külön-külön összegzett területét, kifejezhető lett a BNV megépítését megelőző és az építést követő agroökológiai potenciál. A kettő közötti eltérés nagysága mutatja az agroökológiai potenciálra gyakorolt hatást termés mennyi­ségben. A módszert a maga teljességében mindenekelőtt a Szigetköz térségére, azaz a Duna és a Mosoni-Duna által bezárt mezőgazdasági területre alkalmaztuk. A hatásterület többi részére, közreműködésünkkel, a Vízügyi Tervező Vállalat (VÍZITERV) végezte el az összehasonlító számításokat. II. táblázat Az agroökológiai potenciál Szigetközben Termény Agroökológiai potenciál a vízlépcsőrendszer építése Termény előtt után Termény kg/m 2 búza kukorica 0,600 0,836 0,597 0,809 A végső eredmény a Szigetközben a II. táblázat szerint alakult. A másik két körzetre vonatkozóan a VÍZITERV által kapott adatok hasonló nagyságrendű eredményre vezettek.

Next

/
Thumbnails
Contents