Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

2. füzet - Petrasovits Imre: A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer hatása az érintett mezőgazdasági területek agroökológiai potenciáljára

A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer halasa az érinteti mezőgazdasági területek agroökológiai potenciáljára 237 2. Eredmények értékelése, teendők A föld- és területhasználatra oly sok és gyakran változó tényező is hathat, amelyek keletkezésüket illetően függetlenek is lehetnek a vízlépcsőrendszertől. Az építés utáni, ma ismert és a ma még nem ismert olyan változások és hatások, amelyek újabb ökológiai és/vagy ökonómiai előnyöket, másrészt hátrányokat okozhatnak. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer hasznosítása érdekében további összetett feladatok : az üzembelépést követően bekövetkező változások és hatások felismerése, azok mérése az érintett terület különböző részein. Azokról a környezeti állapot- és folyamatváltozásokról van szó, amelyek a víz, a föld és/vagy a területhasználat természeti és társadalmi értékét rontják, vagy javítják. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megfigyelő-ellenőrzőhálózatának (monitoring system) célja, feldatai, területi elhelyezésének (térképi) és szervezeti kereteinek alapjai már korábban - még az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, valamint az Országos Vízügyi Hivatal megbízásából - a különböző kutatóhelyeken alapjaiban és elveiben kialakultak (Mantuano-Papp 1988). A vízlépcsőrendszer létesítés előtti állapot és utáni állapotváltozás folyamatának sokoldalú és állandó nyomonkövetése lehetőséget ad az ilyen jellegű környezeti beavatkozások okozta társadalmi kockázatoknak, a lehetséges ökológiai, ökonómiai hátrányoknak és előnyöknek az előrejelzésére és kezelésére, mérséklésére, illetve jobb hasznosítására. Az ilyen rendszer létesítésének lehetséges céljai és a kapcsolatos feladatok a következők : - azoknak a jelenségeknek a megjelölése, amelyek mérés, megfigyelés, vagy vizsgálat után közvetlen vagy közvetett módon (számítás, becslés, interpoláció, extrapoláció stb. révén) az érintett terület történeti, ökológiai, technológiai, gazdasági, esztétikai, szociológiai és politikai értékeire és érdekviszonyára jelenlegi ismereteink szerint valamilyen hatással lehetnek, azoknak a földrajzi területeknek, észlelési helyeknek a meghatározása, ahol a jelenségek észlelése történjék, az észlelések és az adatok nyilvántartási módszerének kidolgozása, - helyszíni adatkritikai és adattovábbítási módszerek kimunkálása (ágazati feldolgozás), - az adatok központi fogadása, kezelése és tárolása egy központi adatbázisban (integrált feldolgozás), - információ-szolgáltatás az üzemelésben és a területhasználatban érdekelt intézmények és személyek számára. Az információ gazdálkodásban fontos szerepe lehet és kölcsönösen fokozott figyelmet érdemel a csehszlovák kutató- fejlesztő- tervező- üzemelő intézményekkel és kollégákkal való közvetlen, személyes együttműködés kialakítása és fejlesztése. A legsürgősebb évek óta hangoztatott teendő a területen lévő mezőgazdasági üzemek felkészítése - a várható előnyök kihasználására és a várható hátrányok és károk minimalizálására. E téren még sok a tennivaló.