Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

2. füzet - Petrasovits Imre: A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer hatása az érintett mezőgazdasági területek agroökológiai potenciáljára

A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer hatása az érintett mezőgazdasági területek agroőkológiai potenciáljára 235 ciálja (Petrasovits 1983b) változni fog. A bős-nagymarosi vizlépcsőrendszer hatásterülete 3 nagyobb területi körzetre bontható. Ezek területhasználati adatait az I. táblázat mutatja. A várható mezőgazdasági területhasználati hatások jellegét és nagyságrendjét az alábbiakkal lehet érzékeltetni : Felső-Szigetközben a dunakiliti tározó építése miatt 5 km

2 mezőgazdasági terület elvonására került 1/3 szántó és 2/3 legelő arányban. A hullámtéren cca. 12 km

2 erdőt kellett kisajátítani. A duzzasztómű üzembe helyezése után a szántó művelési ág területe növelhető, elsősorban a jelenlegi fakadó vizek megszűnése miatt. Középső-Szigetközben mezőgazdasági termőterület kivonásával nem számolnak. A fakadó vizek elmaradása - a talajvízszabályozás lehetősége - mintegy 10 km

2 intenzívebb művelési ágakra aló váltást is lehetővé tesz. Alsó-Szigetközben gyakorlatilag mezőgazdasági területhasználati hatásokkal nem kell számolni, bár a talajvízszintek emelkedése lehetséges, de a tervezett szivárgórendszer megfelelő működése esetén, a vízkárok elkerülhetők. Gönyű-Nyergesújfalu- Nagymaros körzetben, Komárom térségében talajvízszintemelkedésre lehet számítani, de ennek negatív hatását a tervezett vízrendezési főművek hez kapcsolódó üzemi meliorációs beavatkozásokkal mérsékelni, illetve megelőzni lehet. Neszmély határában egy kacsatelep kitelepítésére lesz szükség. Hasonló méretű az ideiglenesen kieső területek nagysága is. A körzet más részein pedig a Duna megemelkedése okozhat kedvezőtlen hatásokat. Basaharc térségében egy szakosított szarvasmarha-telepet meg kell szüntetni. Ugyanebben a térségben az igénybe vett mintegy 5 km

2 mezőgazdasági területen üdülési és vízi sportolásra alkalmas szűrtvizü tórendszert alakíthatnak ki. Hasonló értéknövelő területhasználati váltásra kerül sor az Esztergom melletti három sziget bevédésével. Fontos szempontnak kell tekinteni a vízlépcsőrendszer létesítmények tervezésekor, hogy minél kisebb legyen a kieső terület nagysága, illetőleg - amennyiben ez lehetséges az elvont területek helyett a termelésbe bevonható más területet mentesítsenek, illetve szabadítsanak fel. Összehasonlító számítások szerint a vízlépcsőrendszer építése miatt a véglegesen elvont mező- és erdőgazdasági terület nagysága mintegy 50-55 km

2-re tehető. Ezt a területet a vízlépcsőkhöz tartozó utak, csatornák, töltések, műtárgyak, épületek, új vízfelületek foglalják el. Ez a kieső terület művelési áganként hozzávetőlegesen 20 km

2 erdő, 15 km

2 szántó, 15 km

2 gyep és 5 km

2 egyéb terület. Ezeken kívül, különösképpen az építés kezdeti szakaszában összesen mintegy 30 km

2 területnek - amelyből 10 km

2 szántó, 5 km

2 gyep, 5 km

2 erdő, illetve 10 km

2 egyéb -, a termelésből való időleges kiesésével lehet számolni. A felsorolt területkiesések mellett azonban néhány területnövelő hatást is értékelni kell. A különböző feltöltések révén kb. 1,2 km

2 új terület vonható majd használatba. Ezek jelentős része belsőségi terület, tehát a terület értéknövekedését jelenti. A komáromi, az esztergomi, valamint a pilismaróti övezetben, illetőleg az Ipoly völgyében 20 km

2-re tehető annak a területnek a kiterjedése, ahol eddig az évente ismétlődő árvizek miatt intenzív mezőgazdasági termelés nem folyhatott. A védelmi munkák következtében viszont a jövőben teljes termelési biztonságra lehet számítani. Előnyként értékelhető még az is, hogy a Szigetköz kereken 20 km

2-nyi területén az árvízvédelmi biztonság növekszik, tehát értékesebb mezőgazdasági területként vehető számításba.