Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

2. füzet - Lengyel Gyula: A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer villamosenergia-termelése

A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer villamosenergia-termelése 223 2. A magyar villamosenergia-rendszer és a BNV Az energetikai rendszer hosszú távú fejlesztésére és a távlati erőmüépítési program kidolgozására részletes, komplex vizsgálatok készültek. Ezek alapján megállapítható volt, hogy csak a népgazdaság egészében végbemenő hatékony termelési struktúraváltást és a fogyasztást mérséklő gazdasági-adminisztratív intézkedéseket eszközlő gazdaságpolitika megvalósulást feltételezve dolgozható ki olyan stratégia, mely a villamosenergiaigény növekedési ütemét az ezredfordulóig 2,5%-ra mérsékli. Az elvégzett vizsgálatokat figyelembe véve határozott az illetékes döntési fórum, mely szerint a távlati erőmüépítési programmal kapcsolatos vizsgálat invariábilis eleme: - a paksi atomerőmű 2 x 1000 MW-os bővítése 1995. és 1997. évi első párhuzamos kapcsolással, - a bős-nagymarosi vízerőmű rendszer létesítése. A magyar felet megillető rész 1993-tól 447 MW-os beépített teljesítménnyel áll rendelkezésre. Ezen túlmenően a távlati villamosenergia-igények kielégítése érdekében a paksi atomerőmű 2 x 1000 MW bővítése előtt - 2,5% fogyasztói igénynövekedést figyelembe véve - mintegy 600-700 MW új erőmű létesítése szükséges a VIII. ötéves terv második felében. A Magyar Villamos Művek Trösztnek törvényben - a villamos energia törvényben - előírt kötelezettsége az ország fogyasztói villamos energia-igényének kielégítése. Az energetikusok meggyőződése, hogy a kielégítetlen villamosenergia-igény mindig nagyobb veszteséget okoz, mint az igény időbeni kielégítésének költsége. A fogyasztói igények mérséklése érdekében hozott ösztönző intézkedések és az ezekhez kapcsolódó ráfordítások csak olyan mértékig gazdaságosak, amíg azok olcsóbbak, mint az igény kielégítéséhez szükséges villamosenergia-termelő kapacitás létrehozása. Figyelembe kell venni, hogy az igények korlátozása a népgazdasági fejlődés visszafogását, a lakosságnál pedig politikai feszültséget okoz. Feltétlenül foglalkozni kell tehát a fogyasztói igények mérséklésével, annak gazdaságossági megítélése alapján. Az ennek eredményeként fennmaradó igény kielégítése három erőmütípusból történhet: - atomenergiát, - fosszilis tüzelőanyagokat és - vízenergiát felhasználó erőmüvekből. Világviszonylatban a vízerőmű teljesítmény aránya 23-24%, a KGST-országokban csak 11 %, a nyugat-európai villamosenergia-rendszerben pedig 27%. Az erőművek közül, amennyiben beilleszthető a természeti környezetbe, a vízerőmű az, amely megújuló energiaforrást hasznosítva, a leginkább környezetkímélő, környezetbarát. Az ilyen vízerőművekből történő energiaszolgáltatás mindenütt korszerű a világon, ez alól hazánk sem kivétel. Villamosenergetikai szempontból egy vízerőmű az erőműtípusok közül mind üzemvitel, mind karbantartási szempontból a legkedvezőbb. A beruházás után üzemanyagköltség nincs, berendezései egyszerűek, kis karbantartásigényű, gyorsan indítható és így a villamosenergia-rendszer rugalmasságát növeli. A gyakorlatilag tisztán hőerőművekből álló magyar rendszerben ez jelentős előny. A vízlépcső 447 MW-os teljesítménye a Duna menti hőerőmű 140 MW-os gázturbinája mellett 1992-1995 között egyetlen elhatározott kapacitásbővítése a magyar villamosenergia-rendszernek. A mű olyan változtatása, amely a teljesítmény jelentős csökkenését eredményezné, veszélyeztetné a villamosenergia-igények kielégíthetőségét.