Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

2. füzet - Mosonyi Emil:A kisesésű vízerő-hasznosítás helyzete

A kisesésű vizerö-hasznosítás helyzete 213 Magyarországhoz hasonló helyzetű országok is igyekeznek műszakilag és gazdaságilag hasznosítható vízerőkészletüket kiépíteni a síkvidéki kisesésü, sokszor még igen kishozamú vízfolyásokon is. A fekvő tengelyű Kaplan-csőturbinák kifejlesztése ehhez a fejlődéshez sok szempontból lényegesen hozzájárult (tájvédelmi érdekből alacsony építmény, sekély mélységű alapozás, kisebb helyszükséglet). A bemutatott külföldi példák sorra igazolják, hogy a kisesésü hasznosítások gazdaságosak és környezetkímélő módon, tájba illeszkedően is megvalósíthatóak. A kisesésü vízerő-hasznosítással kapcsolatban természetesen merülnek fel problémák és a környezet megvédése érdekében ezek tapasztalatait fel kell használni az újabb tervezésekhez. Ilyen problémák lehetnek: - a hordalék lerakódása és másutt a meder mélyülése, - az érintett folyószakaszon beömlő szennyvizek tisztítása, - a duzzasztással és vízeltereléssel érintett terület természetes növényvilágának és mezőgazdaságának megvédése, - a csúcsüzemben működő vízerőmüvek következtében előálló vízállásváltozások. (Itt elsősorban a változás sebességének, azaz a dQ/dt mennyiségnek a megfelelő korlátozását kell szem előtt tartani.) Ezeket a problémákat gondos tervezéssel, kellő mélységű előzetes vizsgálatokkal, környezetbarát megoldásokkal járulékos (vízelosztó, tápláló, vízelvezető, vízszintszabályozó stb. művek létesítésével az üzemeltetés megfelelő rendjével, vagy meg lehet oldani, vagy a belőlük származó károsodásokat az eltűrhető minimumra lehet csökkenteni. Természetes, hogy az ún. járulékos beruházások tervének keretében ezeknek a gondoknak félreérthetetlenül meg kell jelenniök és minden érdekeltnek jóelőre tudnia kell róluk. A vízerő-hasznosítás rendkívül alacsony üzemköltsége általában megengedhetővé teszi a járulékos költségek elviselését mind a beruházás, mint az üzemeltetés során. Az elmúlt évtizedben kialakult környezetbarát megoldások számos országban - mint a bemutatott példák is alátámasztják - bizonyítják a kisesésü vízerő-hasznosítás létjogosultságát. Ezért meggyőződésem szerint a kisesésü vízerőmüvek építése a jövőben is folytatódni fog az egész világon és helyeselhető is, ha egyfelől a kapcsolatos gazdaságossági vizsgálat pozitív (természetesen figyelembe véve a vízerő-hasznosítás fent felsorolt összes előnyeit), másfelől az ökológiai problémák is kielégítő megoldást nyernek. Ezek az elvek érvényesek a dunai vízerőművekre vonatkozóan is. 5. Utóirat Egy rövid utóirattal kívánom lezárni ezt a rövid tanulmányt. Sajnos előadásomban, a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt, a kisesésü vízerő-hasznosításnak számos fontos részletkérdését csak felsorolni tudtam, néhány problémát pedig még meg sem említhettem. Ezt a hiányosságot nyilvánvalóan egy utóirattal nem lehet pótolni. De egy fontos elemét a vízerőmüvek, különösképpen pedig a síkvidéki kisesésü vízerőművek, korszerű üzemeltetésének részletesebben meg kell világítanom. Ez a duzzasztás és vízszintsüllyesztés által érintett folyószakasz és vele fizikailag, kémiailag és biológiailag összefüggő terület rendszeres és folyamatos megfigyelése. Ilyen megfigyelőhálózatokra, néhány külföldi erőmű fényképének bemutatása során, az előadásomban röviden hivatkoztam. Megfigyelőhálózatokat a magyar vízügyi szolgálat már számos esetben létesített, erről a bőséges magyar vízügyi szakirodalom tanúságot tesz (Stelczer 1986). Persze, a legutób-