Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

2. füzet - Mosonyi Emil:A kisesésű vízerő-hasznosítás helyzete

214 Mosonyi Emil bi 2-3 évtizedben e tekintetben az egész világon rendkívüli fejlődés tapasztalható a megfigyelőhálózat rendszerében, tudományos mérő- és adatfeldolgozó módszereiben. Völgyzárógátak által létesített mesterséges tavak és síkvidéki vízerőművek által keletkezett bögék és megkerült folyószakaszok vizsgálatára és ellenőrzésére korszerű megfigyelőrendszerek az alábbi módon jellemezhetőek : - Az észlelő, illetve mérőműszerek helyi telepítése és sűrűsége az érintett területen egy többágazatú (fizikai, kémiai, biológiai) előtanulmány alapján történik. (Mivel egyik szakágazat tudósa sem próféta, mindig számolni kell a hálózat kiegészítésével, újabb műszerek bevezetésével, az üzemi tapasztalatok alapján. Tehát: a bővítés, átrendezés lehetőségét szem előtt kell tartani.) - A fontosabb mérendő mennyiségek lehetnek (teljes felsorolás itt nem lehetséges, mivel ez a helyi adottságoktól függ) : fizikai mennyiségek : meteorológiai adatok, áramló és szivárgó vízmennyiségek, áramlási és szivárgási sebességek és irányok, talajmechanikai és hidrogeológiai adatok (a talajvíztükör felszínének változása, kapilláris vízemelkedés, talajszerkezet esetleges változása, hordalékmozgás és kolmatáció stb.). Kémiai adatok: számos kémiai jellemzője mind az áramló, mind az esetleg pangó vizeknek, a talajvíznek, a beszivárgó vízáramnak mérendő. Hasonlóképpen folyamatosan elemzésre kerül a mederfenék és a partok anyagának és hordalékának kémiai szennyezettsége, mennyiségileg és minőségileg. Biológiai mennyiségek : az áramló, időnként esetleg pangó vizek, továbbá a szivárgó vízáramok és a talajvíz hidrológiai ellenőrzése. Új biotópok létesítésével kapcsolatos vizsgálatok és mérések. Az erdészet, halászat és a mezőgazdaság számára (a helyi kultúráknak megfelelő) szükséges adatok mennyiségi és minőségi mérése. - A mérések újabban (folyamatosan, vagy előre megszabott időközökben) automatikusan történnek és eredményeik elektronikusan továbbítódnak. - A mérési eredmények egy megfigyelő központba futnak össze, ahol minden észlelés együttesen látható és egymással összehasonlítható. - Az összes mért mennyiségeket numerikusan és/vagy grafikusan tárolják. Bármely korábbi mérési adat, táblázat vagy grafikon kívánatra azonnal előhívható. - Legtöbb mennyiségnek nemcsak a pillanatnyi értékét, hanem statisztikai magatartását kell felderítenünk, mert az mértékadó a dinamikus üzemeltetés helyes lebonyolítására. Ezért a számítógéppel ellátott megfigyelő központban a kiválasztott (fizikai, kémiai, biológiai) mérési adatok statisztikai elemzése folyamatosan biztosítva van és, ha kívánatos, grafikusan is feltüntethető (pl. középérték, szélső értékek, szórás, határértékek túllépése stb.). Ezenkívül lehetséges két vagy több mennyiség, ill. ezek statisztikai paraméterei között a regressziós összefüggéseket is számíttatni a géppel (pl. az áramló víz középsebessége és kiválasztott kémiai vagy biológiai szennyezések lerakódása közötti kapcsolat). Hosszabb megfigyelés módot ad számítógépes trend-vizsgálatok számára, amelyeknek különleges jelentősége van az erőműrendszer célszerű üzemeltetése szempontjából. Rendszerint a megfigyelő központban történik a mérési eredmények értékelése. Nem hagyhatom szó nélkül a köztudatba került idegen szakkifejezések használatát. Sokakra nagyobb hatással van (ha úgy tetszik, sokaknak jobban „imponál"), ha egy titokzatosan hangzó idegen kifejezést olvashatnak. Nincs kifogásom az idegen szakkifejezések ellen, de én szívesebben használom a magyar szavakat, ha tartalmilag teljesen egyenértékűek. így van ez a sejtelmesen hangzó monitoring system-mel, ezt tökéletesen fedi a megfigyelő rendszer megnevezés; nem mond többet vagy kevesebbet.