Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

1. füzet - Rákóczi László: Vízlépcsők hatása a hordalék- és mederviszonyokra

Vízlépcsők hatása a hordalék- és mederviszonyokra 19 8. áhra. Csúsztatófeszültségek időfolytonos osztályozása (2000/700 csúcsenergiatermelési séma) Puc. 8. Henpepbieita.i eo epeMemi KAaccutfiuKaiiu.H deuMcyiqux CUA (cxeMa 2000/700 nuKoeo^o peMCUMa r3C) Fig. 8. Time-continuous classification of shear stresses (peak-energy production scheme 2000/700) Bild 8. Zeitlich kontinuierliche Klassifizierung der Schuhspannungen (Schema 2000/700 für Spitzenenergieproduktion) Megállapítottuk, hogy lerakódásra a bősi duzzasztómű alatti alvízcsatornán kívül a természetes Duna-mederben csak a Lábatlan Nagymaros szakaszon kell számítani. A lerakódás elsősorban egy változó szélességű parti sávban várható, 0,04-0,05 m/a középértékkel. A feliszapolódás legfeljebb 6-7 m mélységig érvényesül a partoknál, így a partiszürésü kutak vízhozamát nem csökkenti lényegesen. A Dunaalmás-Szőny közötti kutak szakaszán egyáltalán nem lép fel számottevő lerakódás, míg az Esztergom-Lábatlan és Nagymaros-Szob közötti szakaszon a lerakodási sáv legnagyobb szélessége az alábbiak szerint határozható meg: a kérdéses helyen vett Duna-keresztszelvénybe a számított vízszintről lefelé berakott 6,5 m mélység kijelöli