Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

1. füzet - Rákóczi László: Vízlépcsők hatása a hordalék- és mederviszonyokra

20 Rákóczi László mindkét parton a lerakódásra leginkább hajlamos sáv legnagyobb várható szélességét. A numerikus számítások során kapott csúsztatófeszültség-értékekből a napi energiatermelési ciklus bármely szakaszára visszaszámítható a lerakodási sáv határát jelentő h' vízmélység, és így a pillanatnyi sávszélesség is meghatározható bármely tényleges keresztszelvény esetében (9. ábra). 9. ábra. Az iszapolódási sáv meghatározása a Duna 33. és 42. V. O. szelvényében (LNDV= legnagyobb duzzasztási vízszint) Рис. 9. Определение полосы намыва в контрольных поперечных V. О. 33 и 42 р. Дунай (LND V - максимальный подпорный уровень воды ) Fig. 9. Determination of the siltation strip in cross-sections V. O. 33 and 42 of the Danube (LNDV = maximum dammed water level) Bild 9. Ermittlung der Zone der Schluffablagerung in den Donauquerschnitten V. О. 33 und V. О. 42 (

LNDV = höchster Stauwasserstand) A lerakódott réteg vastagsága helyi hatások következtében a fent megadottól eltérhet (beöblösödés, áramlási holttér stb.). Bár a program jelenleg egydimenziós, segítséget adhat annak eldöntéséhez, hogy mely partszakaszok alkalmasak elsősorban viszonylag gazdaságosan kialakítható, áramlási árnyékot keltő művekkel a gyors feliszapoltatásra. Mindamellett kívánatos a modell továbbfejlesztése kétdimenzióssá. Az eddigi eredmények alapján is megállapítható azonban, hogy a csúcsenergiatermeléssel járó napi árhullámok segítenek a bősi vízerőműtől érkező és a kiliti tározó előülepítő hatása miatt amúgy is hordalékszegény víz lebegőanyagának továbbszállításá-