Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

1. füzet - Szeder Balázs: Védett ipartörténeti műemlékünk a nagyecsedi gőzüzemi szivattyútelep

Védeti ipartörténeti műemlékünk a nagyecsedi gőzüzemű szivattyútelep 131 3. A nagyecsedi szivattyútelep 3.1. Az építés körülményei Az Ecsedi-láp átfogó lecsapolási és szabályozási tervének fontos része volt a belvizek levezetése a befogadó csatornákba és folyókba. A levezetés kedvező esetben gravitációs lehetőséget biztosított zsilipeken át, de a legtöbb esetben gépi átemelést kellett biztosítani. Az Északi-főcsatorna olcsvai torkolatánál épült egy 2 x 1,4 m átmérőjű gravitációs zsilip, gépi emelésre pedig 3 m

3/s teljesítményű szivattyútelep ( 1. ábra). 1913-ban a szatmárnémeti-nagykárolyi út és a Keleti-főcsatorna keresztezésénél megépült a 2 x 2 m nyílású Tagyi-tiltó, felette pedig a Keleti-főcsatornát a Krasznával összekötő Majtényi-csatorna. A krasznai torkolatnál 3x1 m nyílású zsilip és 3 x 3 m

3/s teljesítőképességű szivattyútelep épült. Az 1885. évi és 1888. évi árvizek tapasztalatai is indokolták, hogy a nagyecsed-pusztalaki úttól délre fekvő területek vizének levezetésére Nagyecsednél is zsilipet kell építeni (1. ábra). Az 1895. évi víznél 12 napig, az 1888. évi víznél pedig 16 napig kellett volna a tunyogi zsilipet zárva tartani, s mivel a czégénymatolcsi kanyar a láp vízhozamát csak 2-3 napig tudja az árvíz kiöntése nélkül tartani, feltétlenül szükséges a belvizet másik úton is levezetni. Másrészt a Kraszna nagy vize előbb érkezik, mint a Szamosé, így az Ecsednél kiépíthető zsilip akkor is nyitva lehet, amikor a tunyogi zsilipnek zárva kell lennie. A boltozott nyílású 2 x 2,5 m-es ecsedi zsilipet 1898-ban adták át rendeltetésének. Építési költsége 38 291,96 korona volt. Ezzel egyidőben az ecsedi vártól a zsilipig egy összekötő csatorna létesült és beépítettek a helyi belvizek levezetése céljából a Kraszna bal parti töltésébe 8 db beton csőzsilipet is. Az 1912. évi csapadékdús esztendő miatti magas árhullámokat még átvészelték a védelmi töltések. Kisebb átszakadások csak a Keleti-csatorna jobb partján történtek. A hasonló veszélyes helyzetek megszüntetése és megelőzése céljából két megoldás között kellett döntenie a társulati közgyűlésnek: - vagy tároló építésével visszatartani a felső belvizeket, míg az árhullám lefolyik, - vagy elválasztani a Keleti-főcsatorna vizeit a láptól, tehát Nagyecsednél a Krasznába emelni. Az 1914. évi tavaszi csapadékdús hónapok azután mindent eldöntöttek. Az ecsedi zsilip két hétig tartó lezárása miatt 40 000 katasztrális hold került víz alá, súlyos károkat okozva. Az 1914. évi május 8-i közgyűlésen a társulat elhatározta a szivattyútelep megépítését és a költségek fedezésére 600 000 korona kölcsön felvételét. Az igazgató főmérnök javaslatára ahhoz is hozzájárult a közgyűlés, hogy a nagyecsedi szivattyútelep ( 1. ábra) oly berendezéssel és kivitelben épüljön, hogy villamos központként is működtethető legyen. A közgyűlés 1914. június 15-én birálta el a gépészeti ajánlatokat, melynek alapján a budapesti „Első Hazai Gépgyár RT" ajánlatát fogadták el a gőzgépek és a kazánok szállítására, míg a vízszintes tengelyű centrifugál szivattyúkat a „Ganz és Tsa-Danubius" cégtől kívánták beszerezni (Jegyzőkönyv 1914). 1914. július 25-én az is eldőlt, hogy az épületeket Lenarduzzi János olasz származású építési vállalkozó fogja felépíteni, erről a szerződést Budapesten 1914. augusztus 22-én írták alá Péchy László műszaki tanácsos társulati igazgató főmérnök és Lenarduzzi János (Építési szerződés 1914).