Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

1. füzet - Rákóczi László: Vízlépcsők hatása a hordalék- és mederviszonyokra

10 Rákóczi László Mindezek összhatásaként áll elö az említett nagy ingadozás a lebegtetett hordalékszállításban a nem lépcsőzött szakaszon. Egészen száraz években a töménység egész évben kicsiny és még az is csökken valamelyest a tározó terek ben előálló lerakódás következtében. Közepes vízjárású évben, amikor az árhullámok nem haladják meg a fenti vízhozam határértékét, a kilenc duzzasztott tér kisebb-nagyobb ülepítő hatása ugyancsak érvényesül. Nagy árvizes években viszont a kimosások miatt megnő a természetes töménység, így az alsó szakaszon a 7 millió Mg-ot is elérheti a lebegtetett hordalék évi tömege. A Duna Bécsnél szállított évi görgetett hordalék tömegét Kobilka és Hauck (1982) 300 000 és 500 000 m

3 közöttinek becsüli. A csehszlovák-osztrák határig terjedő mintegy 70 km hosszú Duna-szakasz évi 0,01-0,02 m-es medersüllyedése 200 m átlagos szélességét tételezve fel 140 000-280 000 m

3 térfogatot ad. Ehhez jön még az újonnan üzembe helyezett greifensteini vízlépcső alatti, várhatóan ennél nagyobb évi ütemű kimosás, amivel együtt a görgetett hordaléktömeg valóban a fenti két határérték közé eshet. A fentiekből levonható az a következtetés, hogy a hordalékszállítás jelentős évi ingadozása ellenére a lebegtetett hordalék töménységének és hozamának csökkenése egyértelműen megállapítható. A görgetett hordalék hozamára nézve nincsenek mérési adatok, azonban kétségtelen, hogy a be nem lépcsőzött osztrák folyószakaszon még keletkező görgetett hordaléktömeg zöme nem jut el a magyar szakaszra és így nem pótolhatja a csehszlovák és magyar mederkotrások évi mederanyag mennyiségét. Ennek oka elsősorban az, hogy az érkező görgetett hordalék fennakad a Dévény-Rajka közötti csehszlovák Duna-szakaszon az utóbbi évtizedekben végzett nagyarányú ipari kotrás okozta gödörben. Rajka-Szob között már inkább csak az itteni kotrási gödrök környezetében keletkezik görgetett hordalék a kisebb helyi mederátrendeződésekből (Bognár-Rákóczi 1988). 2.2. A kiliti tározó feltöltődése A kérdéssel már a BNV tervezésének első időszakában behatóan foglalkoztak a VITUKI és a csehszlovák VUVH kutatói. Csorna (1968) tanulmányában mindkét hordalékfajta szállításának megváltoztatásával, illetve azok lerakódásával foglalkozik. Megállapítja, hogy a duzzasztási határ az 1 m-es üzemvízszint-ingadozás figyelembevételével az 1858-60-1870-72 fkm között fog változni. Ezek az adatok elsősorban a görgetett hordalék megállási helyének előrejelzése szempontjából fontosak. A már többször említett nagyarányú ipari kotrások miatt ezek a határok várhatóan tovább tolódnak felfelé néhány km-rel. Pontos távolságot csakis a Pozsony környéki kotrás mélységek ismeretében lehet adni. Mindenesetre megállapítható, hogy a görgetett hordalék már ma is a kotrott szakasz felső részén rakódhat le, feltehetően a csehszlovák-osztrák határ közelében, vagy még annál is feljebb, osztrák területen, ha a gödör felső végének visszarágódását is tekintetbe vesszük. Csorna (1968) egyébként számítással 590 000m

3-ben határozza meg a görgetett hordalékszállítás Pozsonynál érvényes évi értékét. Amint láttuk, ez nem tekinthető irreálisnak, azonban meghaladja az előző fejezetben említett jelenlegi osztrák becslés értékét. Csorna (1968) szerint az általa számított évi görgetett hordalékmennyiség 90%-a a duzzasztási határ környezetében fog megállni és innen rendszeresen ki kell kotorni. Mintegy 60 000 m

3 kavics jut majd be várhatóan a duzzasztott térbe. A feltöltődés tehát a görgetett hordalékból várhatóan nem lesz jelentős.