Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
4. füzet - Major Pál-Neppel Ferenc: A Duna-Tisza közi talajvízszint süllyedések
618 Major P. és Neppel F. 2.1. A vízháztartási egyenlet elemei A vízháztartási vizsgálatok során eleve feltételezzük, hogy az 5 éves időszakra - a nedvességtározódás elhanyagolható; - nincs talajvíz-hozzáfolyás, hiszen a Duna-völgyi-főcsatorna leszívja a Hátság felől érkező vizeket és átlagosan ez jellemzi a Tiszát is ; - az áramvonal-határokon (az I és II terület határvonalán) keresztül nincs átszivárgási - a mélységi vizekből történő feláramlás éppen a vízkitermelés következtében előálló nyomásszint-csökkenések miatt elhanyagolható ; - a talajvízből történő vízkitermelés elhanyagolható ; Az I. jelű északi terület 5,15 • 10 9 m 2. Az 1970 előtti időkre a települések lélekszáma alapján becsült talajvízkitermelés évi mennyisége elég egyenletes eloszlásban 763 ezer m 3. Ez 0,15 mm-es átlagos talajvíz-kitermelést jelent, ami az előzőekben mondottakhoz képest elhanyagolható azért is, mert az 1976-80 és az 1981-85 közötti években mind nagyobb súlyt kapott a mélységi vizek felhasználása az ivóvízellátásban. - elhanyagolható a felszínen történő tározódás is. A vízháztartási egyenlet a talaj felszínével határolt talajhasábra : P + AS s w = ET+J s M+R s, [mm], (1) A talajvízszinttel határolt talajhasábra pedig J s w + AS s w = E s„ + J s M+R„ [mm], (2) Az (1) és (2)-ből kifejezve J s M + R s-t kapjuk I Esw = Л» + ET-P, [mm], (3) ahol P - a csapadék; ET - a tényleges evapotranszspiráció; AS s w — a t idő alatt bekövetkezett talaj vízkészlet-változás; J s M - a mélységi vizek felé történő leszi várgás; J s„ - a talajvizet elérő beszivárgás; R s - a területről történő felszín alatti elfolyás; E s w - az £T-nek a talajvízből származó része. A (3) egyenlet felhasználásával, a hidrológiai és a hidrometeorológiai adatok ismeretében, ill. azok változásának függvényében, bizonyos hidrológiai és hidrometeorológiai tényezők elhanyagolásával, becsülhető a talajvízből történő évi párolgás mennyisége, a csapadék, a tényleges beszivárgás és a tényleges evapotranszspiráció függvényében. A vízháztartási tényezők ismeretében elsősorban J s M értékét kívántuk becsülni, tehát a talajvízből a mélységi víztermelés számára leszivárgó utánpótlás mennyiségét, ill. annak változását. A (2)-ből Jsm = J,» E s w-E s, [mm], (4) Tekintve, hogy az előzőekben tett megállapításunk szerint a regionális talajvízszintsüllyedések valamikor a 70-es évek elején kezdődhettek, így vízháztartási vizsgálatunk két időszakra, az 1976-80-as, és az 1981-85-ös évekre vonatkozott (Major 1986).
