Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

4. füzet - Major Pál-Neppel Ferenc: A Duna-Tisza közi talajvízszint süllyedések

A Duna- Tisza közi talajvízszint süllyedések 617 7. ábra. Évi csapadékösszegek és mozgó állagaik Рис. 7. Годовые суммы осадков и их скользящие средние значения Fig. 7. Annua! sums of precipitation and their moving averages Fig. 7. Les pluviométries moyennes annuelles et leures moyennes mobiles alacsony nyári léghőmérsékletek csökkenteni igyekeztek, míg 1981-85 között a kevesebb csapadék és a magasabb nyári léghőmérséklet növelte a süllyedés intenzitását. A 7. ábrán jól látható, hogy ilyen kedvezőtlen csapadék léghőmérséklet összeesés az 1949. év környékén volt, és a 4. ábrán a szanki talajvízállás idősorából láthatjuk, hogy 1949, az 1970-es évekig a talaj vízállás észlelt abszolút legkisebb érték éve volt, amelyet azonban az 1985. évi süllyedés értéke méter nagyságrendben túlhaladott (4. ábra). 2. Vízháztartási vizsgálatok A talajvízháztartási elemek más-más módszerrel és így más-más megbízhatósággal számíthatók, és az elemek nagyságrendje is eltérő. A talajvízből történő párolgás, vagy a tényleges beszivárgás évi értéke 100 mm-es lehet, azonban a talajvíztározódás csupán mm nagyságrendű, de ilyen nagyságrendű lehet korábbi vizsgálataink alapján a rétegvíz felé történő talajvíz-leszivárgás is, az a tényező, amelyet most a Duna-Tisza köze talajvíz-háztartási vizsgálatakor célul tűztünk ki meghatározni. Az evapotranszspiráció és a beszivárgás meghatározásánál elkövetett hiba kétségessé teheti eredményeinket, amely a valósággal ellentétben az elkövetett hibák miatt, pl. előjelet válthatnak és így esetleg már nem leszivárgást, hanem feláramlást jelezhetnek. Mindenesetre ezt a feláramlást az adottságok tanulmányozása kizárja, és egyes tényezőinket nyilván úgy kell majd megbecsülnünk, hogy azok feláramlást ne jelezhessenek. Nagy nehézséget okoz, hogy különböző időközökre kell a talajvízháztartás egyes tényezőit mérlegelnünk, azaz meg kell határoznunk ezek időbeli változását is. A nehézségekre utalva, itt csupán azt kívánjuk leszögezni, hogy a kialakult jelenségképnek megfelelően alakítottuk, változtattuk a vízháztartási paraméterek számítását, a racionális lehetőségeken belül, azért, hogy a vízháztartási egyenletek felhasználásával számszerűen is magyarázhassuk, jellemezhessük, becsülhessük a rendelkezésünkre álló adatokból származó következtetéseket.