Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

4. füzet - Csermák Béla-Szalay Miklós: Vízkészlet-gazdálkodás a 80-as években

Vízügyi Közlemények, LXX. évfolyam 1988. évi 4. füzet VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁS A '80-AS ÉVEKBEN DR. CSERMÁK BÉLA és SZALAY MIKLÓS Az utóbbi évtizedek egyik hangzatos - de igaz - szólamainak az eredményeként ma már az utca embere is hajtogatja, hogy Magyarország vízkészlete néhány százalék kivételével külföldről érkezik. A következtetések levonásával már lényegesen kevesebben és kevesebbet foglalkoznak, a lehetőségeknek és a kívánalmaknak rendszerint csak egy - időszerű vagy időszerűnek vélt - részletét, ill. módozatát vizsgálva. Valami ehhez hasonlót teszünk most mi is, amikor a tározók optimális üzemelésének alapvető feltételére, a vízrajzi és vízháztartási adatgyűjtésre összpontosítjuk mondanivalónkat. 1. Nemzetközi vízgyüjtőmedencében való élés „örömei" Ha egy társbérletben a vízcsapot a bérlőtárs kezeli (Mosonyí Emil akadémikus hasonlatával élve), a csap nélkül maradt lakó elvileg általában több lehetőség között választhat : - keres egy előnyösebb elhelyezkedést, csatlakozik egy, a függetlenségét nem sértő vízhálózatra, kényszeríti a társbérlőt a saját jogos (jogosnak vélt) igényeinek kielégítésére, - megegyezik a társbérlőjével a vízkészlet szolgalmi jogának biztosítását illetően, kiismeri a társbérlő szokásait, meghatározza a hozzájutó (csurgalék-) víz jellemző értékeit, amelyek a részére átadott módon vagy tartalékolt formában hasznosíthatók. Az ország problémáját tekintve, az első három változat szóba sem jöhet. Nem kívánjuk - de nem is igen lehet - Árpád helykijelölését felülbírálni és egy újabb honfoglalásnak nekivágni. - Független vízhálózat megteremtése hasonló bizarr gondolat. India és Pakisztán vízvitájának ilymódon történt elintézéséhez politikai-gazdasági nyomás (külső) és hatalmas tőkebefektetés (külső) kellett. Ami pedig az erő helyzetéből való diktálást illeti, ez felfogásunkkal nem egyeztethető össze, de jelen helyzetben különben sem lenne megvalósítható. Kizárásos módon tehát csak (vagy: még mindig) két lehetőség kínálkozik. Általánosan elfogadott vélemény, hogy a nemzetközi vízügyi kapcsolatok szabályozásának, a vízügyi viták megelőzésének és elintézésének a legjobb eszközét a nemzetközi szerződések jelentik (Bruhács 1986). Ezek a két- vagy többoldalú szerződések - többéÉrkezett: 1988. VI. 7. Dr. Csermák Béla oki. mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) ny. tud. tanácsadója. Szalay Miklós oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Intézet (VGI, Budapest) főmunkatársa.