Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
4. füzet - Hock Béla-László Ferenc: A Duna vízminőség-viszonyai
544 Hock В. és László F. Az 1987. évben folytatódott vizsgálatokat kiterjesztettük a Nagymaros-Budapest Duna-szakaszra és egy-egy mintával jellemeztük a Duna táti, bajai, mohácsi szelvényét. Az 1986-87. évi vizsgálati eredményeket а IX. táblázat tünteti fel. A kevésszámú mérésből levonható legfontosabb következtetés : jellemzően a legkisebb szemcseméretü hordalékfrakció szennyezőanyag töménysége a legnagyobb minden vizsgálat szennyezőanyag esetében. Helyi kivételekre van példa a mért adatok között, de az általános tendenciát az átlagtöménységek jól tükrözik. 3. Összefoglalás A VITUKI 1987-ben áttekintő értékelést készített az osztrák és a magyar Dunaszakasz, valamint a BNV által érintett magyar oldali mellékvízfolyások vízminőségi viszonyairól. A vizsgálat célja a vízminőségi viszonyok rögzítése, amely a vízlépcsőrendszer megépítése utáni időszak háttérállapotát dokumentálja. A rutin vizsgálatok alapján készült vízminősítést a IV-V. táblázatok tartalmazzák, aholis hat dunai szelvény (ebből két osztrák) és hat magyar oldali mellékvízfolyás 1981-85. évi 80%-os tartósságú értékeit tüntettük fel. A vízminőség hossz-szelvénybeli változását a vizsgált Duna-szakaszon az 1. ábra szemlélteti KOI p alapján. A vízminőség időbeli változását а VI. táblázat mutatja be négy dunai szelvény (két osztrák és két magyar), valamint hat magyar oldali mellékvízfolyás esetében. А VII. táblázat alapján megállapítható, hogy a dunai vízminőségváltozások a vizsgált időszakban teljes egészében antropogén eredetűek. Felmérték BNV hatásterületén működő dunai partiszürésű vízbázisok hasznosított mederszakaszának üledék-szennyezettségét, amit kiegészített a szigetközi ágrendszer néhány pontján végzett fenéküledék vizsgálat. A 3. ábrán feltüntettük a vízminőségi komponensek legkisebb és legnagyobb töménységét, átlagértékét, a talajok megengedett nehézfém-tartalmát. Az egyes mintavételi helyekre kiszámított átlagtöménység jellegzetessége, hogy a mért mérgező nehézfémek határérték feletti legnagyobb átlagai a Tát-Göd Duna-szakaszon, a legkisebb átlagai pedig a Felső-Duna-szakaszon fordultak elő. IRODALOM Hock В.: Vízminőség-változások a vízhozam és a vízhőmérséklet figyelembevételével szabad áramlású vízfolyásokon. Kandidátusi értekezés, kézirat, Budapest, 1983. Hock В.: Trend evaluation of water quality changes in Hungarian rivers. Monitoring to detect changes in water quality series. Proceedings of the Budapest Symposium. IAHS Publ. No. 157. 1986. László F.: Potential release of pollutants in riverbank filtration along the river Danube, Hungary. Proc. 2rd. Int. Symp. Interactions Between Sediments and Water. Edinburgh, 1984. VITUKI: A gabcsikovo-nagymarosi vízlépcsőrendszer várható vízminőségi kihatása. VITUKI témajelentés. Témaszám: III.4.3.42. Témafelelős: Bulkai Lajos, kézirat. Budapest. 1978. VITUKI : A gabcsikovo-nagymarosi vízlépcsőrendszer vízminőségi hatásainak vizsgálata. VITUKI témajelentés. Témaszám: 7623/3/ 142. Témafelelős: Hock Béla, kézirat. Budapest. 1984, 1985. VITUKI: A gabcsikovo-nagymarosi vízlépcsőrendszer területi megfigyelőrendszere (vízminőségi állapotfelmérés). VITUKI témajelentés. Témaszám: 7623/3/163. Témafelelős: Hock Béla, kézirat. Budapest, 1987/a. VITUKI: A folyószabályozás környezeti (vízvédelmi) hatásainak elemzése. VITUKI témajelentés. Témaszám: 7611/3/4. Témafelelős: László Ferenc, kézirat. Budapest, 1987/b. * * *
