Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

4. füzet - Hock Béla-László Ferenc: A Duna vízminőség-viszonyai

538 Hock В. és László F. 1.3. Vízminőségi hossz-szelvények A Dunára vonatkozó vízminőségi adatokat grafikusan is szemléltetni kívántuk. Erre a célra azt a 15 vízminőségi összetevőt választottuk ki, amelyek mind az osztrák, mind a magyar vizsgálatokban szerepeltek. Az időtartamot szintén a közös időszakú vizsgálatok határozták meg (1978-85). Egy hétéves időszak helyett azonban célszerűnek láttuk az 1981-85. évi adatok alapján történő hossz-szelvény szerkesztést. A hossz-szelvényeken feltüntettük az ötéves legkisebb, legnagyobb, átlag, 80%-os, 95%-os tartósságú értékeket, valamint Szob esetében a bal parti és jobb parti átlagértékeket. A 2. ábra az ily módon szerkesztett KOI

p hossz-szelvényt szemlélteti. 2. ábra. KOI

p hossz-szelvény Рис. 2. Продольный профиль ХПК

Г Fig. 2. COD

p longitudinal-profile Bild 2. CSB

P Längsprofil А 2. ábrá\d\ kapcsolatban (a többi, itt be nem mutatott vízminőségi összetevőre is vonatkozóan) megjegyezzük : - A szélsőértékek jellemzőek, de nem szabad őket meghatározó értékként elfogadnunk, mert esetenként szélsőségesen túlzó viszonyokat tükröznek. Ráadásul a nagyobb mintavételi gyakoriságú helyeken (magyar szakasz) nagyobb a valószínűsége a szélsőséges értékek mérésének. A szélsőértékeknél érezteti hatását legjobban az a körülmény is, hogy az értékelt vizsgálatok nem azonos időpontban történtek. - Az osztrák adatok nem alkalmasak arra, hogy azokból bárminemű következtetést lehessen levonni az osztrák vízlépcsők vízminőségre gyakorolt helyi hatását illetően. Ehhez vízlépcsőnként legalább két mintavételi helyre (alvíz, felvíz), azaz 18 mérési szelvényre lenne szükség, szemben a mért 5 szelvénnyel. A Duna hossz-szelvényében azonban a vízlépcsők hatása nem jelentkezik (2. ábra). - A Wien-Nussdorf-i mintavételi hely Bécs északi részében van és így gyakorlatilag nem