Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

4. füzet - Nagy László-Reményi Péter: A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer környezeti hatástanulmánya

506 Nagy L. és Reményi P. A Nagymaros feletti Duna-szakaszon pozitív változást jelent, hogy a duzzasztás hatására megnő a partiszűrésű kutakat tápláló, Dunából származó víz aránya. A partiszűrésű vizek elszennyeződése a háttér szennyezés miatt ma már ugyanis olymérvű, hogy előbb-utóbb - a BNV megvalósításától függetlenül - gondoskodni kell a partiszűrésű víz klórozást meghaladó mérvű tisztításáról. Az arányváltozás várhatóan csökkenti a kutak elszennyeződésének ütemét, késlelteti a vízkitermelési technológiák költséges fejlesztésének szükségességét. A Nagymaros alatti Duna-szakasz többségében a Fővárosi Vízművek hatásterülete. A Nagymaros alatti Duna-szakaszon, a főváros és térsége kavicsellátása érdekében az elmúlt évtizedekben jelentős kotrási tevékenység folyt (Laczay 1987, 1988). A kotrások nyomán előállott áramlási viszonyok a vízbázisok szempontjából ellentmondásos helyzetet is teremtettek, a nagymarosi vízlépcső üzembe helyezését követő folyamszabályozási munkákat úgy irányozták elő, hogy azok a vízbázisokat is figyelembe vevő mederrendezésként valósuljanak meg (szükség esetén pl. kavicsvisszapótlással). E vízmüvek a BNV megvalósulása után is annyi és olyan állapotú szűrőréteggel számolhatnak, mint ami jelenleg rendelkezésre áll. A BNV megvalósulásától függetlenül, a teljes hazai Duna-szakaszon, számítani kell a partiszűrésű víz klórozást meghaladó mérvű tisztításának igényével. Oka a Duna általános vízminőségi állapota, és a háttérterületről érkező szennyezések ma még számottevően növekvő tendenciája. Ilyen vonatkozásban meg kell említenünk, hogy Budapest alatt (Csepel-szigeten) már üzemel is egy 100 000m

3/d kapacitású vas, mangán és szervesanyag eltávolítást biztosító berendezés ózonizáló, szűrő és aktívszenes adszorpciót biztosító technológiával. A Mohácsiszigeten kiépítés alatt álló nagykapacitású vízművet ugyancsak hasonló technológiával építik. A térségben meglevő, illetve létesítendő ipari és öntözővíz használókat és lehetőségeket a BNV vízminőségi szempontból nem befolyásolja. Összefoglalva meg kell állapítani, hogy a vízlépcsőrendszer - amely önmagában nem vízszennyező - a vízhasználatok szempontjából a Duna vízminőség-változási tendenciáját előreláthatólag nem változtatja, bár az oldott 0

2 növekedés és a tározás némi javulást ígér. 4.3. Közvetett hatások A vízlépcsőrendszer - az építés közben jelentkező esetleges zaj, többletforgalom stb. időleges kellemetlenségei mellett a vízszint változásán keresztül fejti ki hatását. A felszíni víz, a talajvíz, a vízjárás és a vízminőség jelent ható tényezőt a környezetre. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy a vízlépcsők üzemi vízszintváltozásai a folyó medrében történnek, így a változások zöme a Duna medrében marad. A hatásterület jelenlegi és a BNV megvalósulása utáni agroökopotenciál összehasonlításának eredményeként meg lehetett állapítani, hogy a mezőgazdasági termelés szempontjából döntő talajerőforrás a BNV megvalósításának hatására érdemben nem változik. A vizsgálatok kimutatták azt is, hogy a döntő szerepet játszó csapadék sokszor nem elegendő a növény optimális fejlődéséhez, azt gyakran kell mesterséges úton pótolni. Jelenleg 30-50 km

2-t öntöznek a Szigetközben. A szivárogtató rendszerrel, illetve megfelelő vízkormányzással, valamint a Szigetköz stabilizált talajvízéből az öntözésfejlesztés vízbázisa a térség csaknem teljes területén rendelkezésre áll.