Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

4. füzet - Nagy László-Reményi Péter: A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer környezeti hatástanulmánya

A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer környezeti hatástanulmánya 503 4.2. Felszíni és felszín alatti vizek A vízlépcsőrendszer létesítésével a Duna vízjárása kis mértékben módosul, megváltozik. A dunakiliti tározóban és a felvízcsatornában tározódó víztömeg (illetve ezen belül ennek egy része - 60 millió m

3), valamint a bősi erőmű mindenkori üzemmódja napi viszonylatban módosítja a Duna vízjárását. A Nagymaros feletti medertározás alapvető célja az, hogy kiegyenlítse, az eredeti állapothoz igazítsa az érkező vízhozamokat a Nagymaros alatti mederszakaszon. A rendszer egészét tekintve sem a Dunán levonuló víztömeg, sem a pillanatnyi vízhozamok nem szenvednek jellemző változást. Amennyi víz a Dunán Pozsonynál, valamint a mellékvízfolyásokon a rendszerbe befolyik, annyi Nagymaroson, esetleg némi késéssel, ki is folyik. A vízmérleget a rendszeren belüli változások (szivárgási viszonyok változása, növekvő vízfelület miatt párolgás stb.) a dunai nagyságrendekhez mérten csak elhanyagolható módon változtatják. A rendszeren belüli változásokhoz azt is figyelembe kell venni, hogy árvízkor a duzzasztómüvek nyitva vannak, azokon az átfolyás zavartalan, tehát a jelenlegi árvízi viszonyok nem változnak, de az oldalcsatorna vízszállítása következtében, Szigetközben a védelmi biztonság nő. Ásványráró és Nagymaros között megszűnnek az évente jelentkező kisvizek. Esztergom és Nagymaros között a duzzasztott vízszintek valamivel a jégnélküli árvízszintek fölé emelkednek. Esztergom térségében a legmagasabb duzzasztási vízszint a jelenlegi legnagyobb árvízszintekkel közel megegyeznek. Nyergesújfalutól felfelé az állandó szintek a középvízszinthez közelednek, míg a Szap és Gönyű közötti rövid szakaszon a középvízszint alatt mozognak majd. A dunakiliti duzzasztó alatti Duna-mederben, az Öreg-Duna-mederben, Dunakiliti és Szap között a meder élő jellegének fenntartására biztosított 50-200 m

3/s induló vízhozamhoz tartozó vízállások érvényesülnek majd. Dunakiliti felett a jelenlegi árvízi szinteket meghaladó vízszintek alakulnak ki. A nagyvízhozamok (4000 m

3/s feletti) tartományában a régi Duna-meder bekapcsolódik a vízszállításba. A vízhozamok eloszlása csak napi értelemben változik. A vízmérleg érdemben csak az Öreg-Duna-meder szakaszán változik. A BNV létesítményei az árvízvédelmi biztonságot lényegesen megnövelik, a jelenlegi alacsony kiépítettségi fok megszűnik, és a töltések a 200 évenként egyszer jelentkező árvizek ellen adnak majd biztonságot. A beruházás eredményeként a következő jelenleg árvizekkel vagy fakadóvizekkel rendszeresen elöntött területek mentesülnek : Szigetköz (fakadó víz) 10,00 km' Gönyű 0,60 km

; Tatai medence 0,44 km

: Neszmély (új feltöltés) 0,15 km Esztergom 8,00 km' Pilismarót 0,04 km összesen 19,23 km A Nagymaros alatti szakaszon a jelenlegi vízállás-vízhozam, illetve a vízsebesség viszonyok érdemben nem változnak. A dunakiliti-körtvélyesi tározóban várható sebességeloszlás, valamint a tározóba