Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

4. füzet - Nagy László-Reményi Péter: A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer környezeti hatástanulmánya

502 Nagy L. és Reményi P. Zebegénytöl Nagymarosig a Duna bal partján a 12. sz. út korszerűtlen vízszintes és függőleges vonalvezetésű szakaszait átépítették. Zebegényben több olyan nyaralót kellett szanálni, amit az árvíz egyébként is veszélyeztet. Szob községet a Bőszobi-pataktól a régi vasúti deltavágány töltéséig új árvízvédelmi töltés védi. Az átszivárgó, valamint a község felöl jövő vizeket szivárgó gyűjti össze és szivattyútelep emeli át a Dunába. Az Ipoly torkolata melletti Hidegréten 1982-ben vízbázis építése kezdődött el. Ezen a területen a meglevő kőrakodót át kell építeni. A vízbázis miatt a kőrakodó telepítését módosítani kellett. Az Ipolyon a duzzasztás, az eddigi legnagyobb árvizeknek megfelelően, Letkésig érezteti hatását. Ezen a szakaszon a beruházás keretében az Ipoly szabályozása, terepfeltöltések és az állandó vízzel elborított területek kisajátítási munkái folynak. Az 1201 sz. út mélyen fekvő szakaszát szintén korszerűsítik. A nagymarosi vízlépcső helyét gazdasági, műszaki és tájvédelmi szempontok mérlegelésével határozták meg. A duzzasztási szint csak alig - és csak nagyon rövid Dunaszakaszon ( 1. ábra) magasabb, mint az eddigi legmagasabb jégnélküli árvízszint (1965. június 17., 682 cm), de ha az eddigi legmagasabb jeges árvizekhez (1876. február 25., 763 cm) viszonyítjuk, akkor a duzzasztómű szelvényében kereken 0,8 m-el magasabb. A Dunakanyar történeti emlékei, valamint az üdülés és idegenforgalom egyik alapját adó táj érdeke hangsúlyosan érvényesül. A felépítmények tájbaillesztését harmonikusan oldják meg, a vízlépső környezetét pedig az üdülés szempontjából is kedvezően alakították ki. Szerte a világon létesült vízlépcsőket (csak Európában több, mint száz folyami vízlépcső épült) nem tekintették és ma sem tekintik a folyótól idegen létesítménynek, mint ahogyán a folyókat átívelő hidak sem azok. A nagymarosi vízlépcsőnél a tájbaillesztés fő feltételeit is figyelembe véve : - nincsenek ipari táj benyomását keltő járulékos és melléklétesítmények, - nincsenek a partokon a terep fölé emelkedő vonalas létesítmények, amelyek geometrikusán tagolnák a tájat, - a parti épületek mind tömbhatásukban, mind részleteiben tájba illenek, - a parti területek kialakítása, különösen a jobb parti öböl, az ott kialakuló vízfelületek, a fásítás, parkosítás a művi és a tájelemeket kedvezően hangolja össze, - elmarad magas kéményű fűtőmű építése, - a szabadtéri kapcsolóállomás helyett zárttéri (az erőmű blokkjában elhelyezett) kapcsolóállomás létesül, - a bal parti energia-kivezetés szabadvezeték helyett földkábellel történik. A létesítmények tájbaillesztésének fontos feltétele még a Dunakanyar jelenlegi környezeti romlásának megállítása. A térség általános fejlődésében legalább olyan mértékig kell érvényesülnie a tájhoz fűződő érdekeknek, mint ahogyan a vízlépcső építésével szemben támasztott követelményekben megnyilvánul. A beruházás révén bővülnek a vízellátási lehetőségek, megépülnek a bal parton egészen Vácig a csatornázás alaplétesítményei. Nagymaros és Verőcemaros községek mellett a szennyvizeket a vízlépcső hídján keresztül átvezetve Visegrád, Dömös, Pilismarót szennyvízkezelése is megoldódik.