Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

4. füzet - Nagy László-Reményi Péter: A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer környezeti hatástanulmánya

500 Nagy L. és Reményi P. A tatai medence külvizeit szállító Fényes-patak és Átalér továbbra is gravitációsan folyik be a Dunába. A vízfolyások torkolati szakaszain töltések épülnek. A felszín alatt a tatai medence felől szivárgás is indul a Duna felé. A külvizeket övcsatornák fogják fel és vezetik gravitációsan a Fényes-patakba és az Átalérbe. Ezek az övcsatornák olyan mélységűek, hogy a mederfenék belemetsz a vízvezető rétegbe, így a tatai medence felől szivárgó talajvizeket is megcsapolják. Az övcsatornák és a belvízcsatornák a terep mélyvonulatait követik. A belvízcsatornák végén szivattyútelepek emelik az érkező vizeket a Dunába, illetve az abba gravitációsan befolyó patakba. Ez a védelmi rendszer biztosítja, hogy az általa érintett kereken 50 km

2 területen a talajvízszint szélsőséges ingadozása megszűnjön, az árvizek esetén megemelkedő talajvizek káros hatása kiküszöbölhető legyen. A belvízcsatornán épülő műtárgyak küszöbszintjeit úgy állapították meg, hogy azok a terület esetleges későbbi talajcsövezése esetén is megfelelő mélységben legyenek. Dunaalmás-Nyergesújfalu közötti Duna-szakasz öblözetét az jellemzi, hogy a Duna és a Gerecse hegység között csak keskeny parti sáv található, melyet a 10. sz. fkl. út és a dorog-almásfüzitői vasútvonal foglal el. Helyenként ez a sáv kiszélesedik, itt terül el Almásneszmély, Lábatlan és Nyergesújfalu község, illetve az ide települt gyártelepek. A BNV beruházásában megvalósuló védelem a következő: - a községek belterülete az árvizek felett helyezkedik el ( 1. ábra) csak a kis patakok Duna-parti völgyeit kell rendezni; - az ipartelepek szivárgás elleni védelmét üzemenként, egyedileg oldják meg; - a Duna-parton Neszmély községnél a szigetek anyagának részbeni felhasználásával a parti sáv kb. 0,15 km

2 területnyeréssel szélesíthető; - a vasútvonal szivárgóvizek miatti kavicszsákosodását azokon a szakaszokon, ahol szükséges, szűrőréteg beépítésével szüntetik meg; - a közút mélyebben fekvő szakaszait, a BNV-től függetlenül a mértékadó árvízszintnek megfelelően megemelik. Nyergesújfalu alatt a dombok a Dunától eltávolodnak. Itt terül el a dorogi medence és annak északkeleti sarkában Esztergom. Az öblözetben az alacsony fekvésű területek védelme érdekében árvízvédelmi töltés épül (1. ábra). A védtöltés közvetlenül a Duna partra települ, mentesítve ezáltal a Tát-Esztergom közötti szigeteket, a Prímás-szigetet és a csenkei hídi üdülőket az árvizek elöntésétől. Az árvízvédelmi töltés korona magassága: a mértékadó árvízszint és a biztonsági magasság figyelembevételével a 100%-os árvízi biztonsági kiépítésnek felel meg. Az átszivárgó vizeket Esztergom Tát között a jelenlegi mellékágak, Esztergomban a prímási mellékág, alatta pedig szivárgócsatornák fogják fel és gyűjtik össze a Pilis felől érkező patakok vizeivel együtt. A vizeket szivattyútelepek emelik át a Dunába. A mentett oldalon összekötött mellékágakban állandóan alacsony vízszinttartást terveznek. Mivel a mellékágak a Pilis felől éikező talajvíznek is befogadói, ezért a vízszint tartásán keresztül a dorogi medence Duna által befolyásolt szakaszán megszűnik a talajvizek káros megemelkedése. Az összekötött mellékág rendszer igen jó lehetőséget kínál a város vízisportolásának továbbfejlesztésére. A dorogi gyógyszergyár tisztítóművének építésével a fő szennyezőforrások megszűnnek. A Kenyérmezei-patak az utóbbi 10 évben sok szennyezőanyagot vitt a Kis-Dunába, ami a torkolat környékén lerakódott. Ezt a mintegy 25 000 m

3 szennyezett iszapot ki kell kotorni és el kell szállítani. Ezt a vízlépcsőrendszertől független szennyezés eltávolítását a tervek előirányozzák.