Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
4. füzet - Nagy László-Reményi Péter: A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer környezeti hatástanulmánya
A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer környezeti hatástanulmánya 501 Esztergom városban a prímási palotától lefelé a vízivároson keresztül részben önálló védtöltés, részben a magaspart rendezése adja a védelmet. A szivárgó vizeket műszaki és táji igény szerint zárt és nyílt szivárgó fogja össze és vezeti a Prímási-Dunába. A búbánat-völgyi részen a Duna partján néhány alacsonyan fekvő nyaralót kisajátítanak. Ezen a szakaszon a 11. sz. fkl. út helyenkénti átépítése szükséges. Az esztergomi öblözetben a BNV létesítése során a következő kedvező hatások érhetők el : - árvizek rendszeres elöntésétől mentesül 8 km 2 és a talajvízemelkedés káros hatásaitól mentesül további 10 km 2, - további vízbázisok kialakítására nyílik lehetőség, - az összekötött és szabályozott szintű meilékágrendszer jó lehetőséget kínál a vízisportolásra, a szigeteken távlati vízbázis figyelembevételével üdülési központ alakítható ki, - az árvízvédelmi töltés, amely tulajdonképpen csak a biztonság figyelembevételével magasabb, mint az eddigi legnagyobb árvízszint, a város-folyó kapcsolatban elsősorban vizuális akadályt képez, amit a töltéskoronán kialakított sétány (pl. Szentendre) felold. A pilismaróit öblözetben a duzzasztási szintnél alacsonyab területeken, 1981-ben Budapest építőanyag ellátását szolgáló kavicskotrás kezdődött. A kotrás az évtized végéig tart. A kavicskotrás következtében előálló belső tó jól hasznosítható üdülésre és vízisportolásra. A kotrás előre meghatározott rekultivációval egybekötve folyik, de a kotrás során előálló tó, illetve belső öböl mentén a partokat rendezni kell. A tó a későbbi használatnak megfelelően összekapcsolható a Dunával. A Duna-parton kisebb üdülőterület található. Az üdülők megvédésére az újabb tervek feltöltést és átépítést irányoznak elő. A feltöltések célszerű kialakításával nemzetközi, strandolásra is alkalmas üdülőközpontok alakíthatók ki (pl. külföldi tőke bevonásával). Az öblözet Pilismaróttói keletre fekvő területét vízbázis létesítésére kell fenntartani, ezért a helyi tsz állattartó telepének talajvízszennyezése ellen védekezni kell. A terület Dömös felőli szögletében van a dömös-dobogókői vízmű. Ennek átépítését, ill. kisebb bővítését a beruházás tartalmazza. Az öblözet elsősorban üdülési és vízisportolási központtá alakítható ki, ami a Dunakanyar üdülési lehetőségét növeli, a választékot bővíti, mivel ma a folyó a vízsebesség és időnként a vízminőség miatt vízisportolásra csak nagyon korlátozottan alkalmas. Dömöstől Visegrádig a Duna jobb partján fut all. számú főközlekedési út, melyet a nagy árvizek ma is elöntenek ( 1. ábra). A beruházás keretében az út ezen szakasza a domb lábához kerül, ami már részben meg is történt. Felvetődött, hogy a jelenlegi, Dömös községen átvezető útszakaszt a Duna partjára lehetne kihelyezni, ehhez a tervezett partfeltöltést szélesíteni kellene. Ez az útszakasz ugyan elvágná a községet a Dunától, de az átmenő forgalomtól mentesítené. A Közlekedési Minisztérium hosszú távon nem tervezi a 11. sz. út ezen szakaszának fejlesztését. A dombláb menti területek mélyek, már kisebb árvizek is elöntik azokat, a duzzasztás után pedig állandóan víz alá kerülnek, tekintettel, hogy a duzzasztás ezen a Duna-szakaszon valamivel magasabb, mint az eddigi legnagyobb árvízszint. A területrendezési, tájrendezési és üdülőfejlesztési tervek - díjnyertes pályaművek - ezen az elöntött területen csak részbeni feltöltést és új vízfelületek kialakítását, ill. megtartását javasolják. A beruházás ennek figyelembevételével azt a megoldást tartalmazza, hogy a Duna-parton vezetőmű készül és ennek védelme mögött belső tavakat alakítanak ki. A Lepence-strand, a vízlépcső és Visegrád között elterülő terület kialakítását a vízlépcső tájbaillesztése határozza meg.
