Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

4. füzet - Nagy László-Reményi Péter: A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer környezeti hatástanulmánya

A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer környezeti hatástanulmánya 499 kerül levezetésre. Az 50-200 m

3/s vízhozam a Duna mai kisvízszintjénél mintegy 2,5 mrel alacsonyabb szinten vonul le. - Szap és a Mosoni-Duna torkolata között a vízállást a nagymarosi vízlépcső duzzasztása kismértékben, a napon belüli vízhozam-elosztást és az ehhez tartozó vízszintváltozást a bősi vízerőmű üzemmódja határozza meg. A talajvízszint-csökkenés (Major 1983) ellensúlyozására - a Mosoni-Duna állandó vízpótlása és a mellékágrendszer frissítővízzel történő ellátása mellett - a tervek külön 50 km

2 öntözőterület kialakítását irányozták elő. A korszerűsített tervek szivárgócsatornás u/zpótlást (Haszpra 1983) tartalmaznak. A szivárgócsatornán érkező víz a Szigetköz dunai hatásterületén a talajvíz pótlására hivatott. A vízpótlás fő vonala a Dunakiliti alatt a Duna jobb partján húzódó mellékág-rendszer. Ennek megfelelő kiépítésével, lépcsőzésével, a mellékágrendszerből elszivárgó víz a Szigetköz talajvizét mintegy „megtámasztja" a Duna felől. A mellékágrendszerbe bevezetett vízmennyiség 70-80%-a a Duna felé fog szivárogni, a többi része a Szigetközben pótolja a párolgás és az elfolyás vízveszteségét. Szigetközben a növénytermelés számára egyes területrészeken kizárólag a csapadék jelenleg nem elegendő, ezért a Szigetközben a meglevő belvíz főcsatornákat (Zátonyi-Duna, Szavai-főcsatorna, Nováki-főcsatorna) második vízpótlóra képezik ki. Ez a 10m

3/s-os vízpótló főcsatorna a terület öntözés-fejlesztését is szolgálja. Gondoskodtak arról is, hogy ha a szivárgócsatornában nem gyűlne össze elegendő víz, a hiány a Rajka mellett épülő zsilipen át a dunakiliti tározóból pótolható legyen. A Duna Gönyű-Komárom közötti szakaszán a jobb parton végig magaspart van. A partok több méterrel az árvízszint fölött helyezkednek el, így a nagymarosi duzzasztás hatására, amely e szakaszon lényegesen az árvízszint alatt van, különösebb védelmet nem igényel. Van azonban három olyan alacsonyan fekvő partszakasz, amit az árvizek ma is elöntenek. Ezek a BNV keretében beavatkozást igényelnek. A Cuhai-Bakonyér torkolatánál, Gönyű alatt, mintegy 0,6 km

2 rétterület helyezkedik el. Ez a terület a községből közvetlenül megközelíthető, tehát feltártnak számít. Ha a mederkotrás anyagából a területet feltöltik, akkor ez igen értékessé válik. Ezen a területen vízbázis alakítható ki, vagy part menti üdülőközponttá is fejleszthető. A Lovadi-rét nyárigáttal védett területté válik. Jelenlegi helyzete lényegében nem változik. A Koppánymonostori-szigeten épült ki Komárom város víznyerő bázisa. A területet elöntések ellen alacsony töltéssel megvédik. Nagyobb árvizek idején azonban - a jelenlegi állapot szerinti elöntéssel kell számolni. A komáromi öblözet a BNV beruházásának eredményeként a jelenleginél lényegesen jobb helyzetbe kerül. Összefüggő árvízvédelmi vonal készül a komáromi vasúti hídtól Dunaalmásig. A védtöltés és a vasútvonal között helyezkedik el a szivárgókutakat is tartalmazó szivárgócsatorna, ami a védtöltés alatt átszivárgó Duna-vizet gyűjti össze. Ezt a vizet szivattyútelepek emelik a Dunába. A különválasztott szivárgó vizet átemelő szivattyútelepek naponta legalább 150 000 m

3 vizet fognak a Dunába emelni. Kézenfekvő tehát, hogy e viszonylag tiszta vizeket nyersvízként a későbbi, elsősorban ipari vízigények kielégítésére használják fel. Szőnynél a vasút eltávolodik a parttól, a védtöltés viszont a Duna vonalát követi egészen Dunaalmásig, ahol beköt a magaspartba ( 1. ábra). A töltést itt is szivárgó kíséri. Ez a szivárgó zárt. de ahol hely van, ott nyílt árok. Az Almásfüzitő és Dunaalmás közötti töltés megvédi a 10. sz. főközlekedési utat, az Esztergom felé vezető vasútvonalat, sőt 0,44 km

2, jelenleg korlátozottan használható területet is ármentesít.