Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

4. füzet - Nagy László-Reményi Péter: A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer környezeti hatástanulmánya

498 Nagy L. és Reményi P. 4. A vízlépcsőrendszer hatása A vízlépcsőrendszer keretében épülő létesítményeket úgy határozzák meg, hogy a közös egyezményes terv az alapberuházás létesítményei mellett a meglevő létesítmények, területek védelmét, szükség szerinti átépítését is tartalmazza. A környezeti hatások így nemcsak az alapberuházás keretében épülő létesítmények és azok üzemeltetése, hanem a kiegészítő beruházások hatásával együtt értékelhetők. 4.1. Védelmi létesítmények A Szigetköz körzetében a dunakiliti-körtvélyesi tározó, a dunakiliti duzzasztómű (a csehszlovák területén épülő üzemvízcsatorna és a bősi vízlépcső), valamint a Szap alatti mederkotrás és a régi meder szabályozása elnevezésű létesítmények épülnek. A térségben fellépő hatásokat ezek a létesítmények és üzemeltetési módjuk határozzák meg. A terület vízgazdálkodási feltételeit alapvetően a Duna vízjárása határozza meg ( 1. ábra). A nagy vastagságú kavicsrétegben levő talajvizek - némi késéssel és csillapítással - követik a Duna ma mintegy 6 m-es vízszintingadozását. A Duna vízjárásában a következő változások jönnek létre (1. ábra) : - Rajka-Dunakiliti felett a tározóban duzzasztott vízszint alakul ki, - Dunakiliti és Szap között a Duna 4000 m

3/s vízhozamáig a főmederben 50-200 m

3/s, 4000 m

3/s vízhozam felett pedig a 4000 m

3/s-ot meghaladó vízhozamrész Рис. I. Продольный профиль совместного венгеро-чехословацкого участка реки Дуная Fig. 1. Longitudinal-section of the Danube-stretch on the borderline between Hungary and Czechoslovakia Bild 1. Längsschnitt des ungarisch-tschechoslowakischen Donauabschnittes