Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

3. füzet - Szigyártó Zoltán: Jellemző belvízöblözetek a síkvidéki vízrendezés szolgálatában

Jellemző belvizöblözetek a síkvidéki vízrendezés szolgálatában 439 - az állomási hőmérőket, napi háromszori észleléssel célszerű az egész évben üzemeltetni, - a talajhőmérőket - 0,02, 0,05, 0,10, 0,20 és 0,50 m mélységben elhelyezve elég csupán október 1. - május 31. közötti időszakban észleltetni, - a maximum, minimum hőmérőket és a léghőmérséklet írókat október 1. és május 31. között csupán akkor kell üzemben tartani, ha a vízhozam-nyilvántartási szelvények adataiból a lefolyási tényező megállapítása mellett az árhullámképek alakjára is megbízható módon következtetni lehet. A mérések módját illetően csupán azt kell rögzíteni, hogy a müszerkertek kialakítását, és az észleléseket természetesen a VMS 230/5-79 előírásai szerint kell elvégezni. A mérési jegyzökönyveket, az írómüszerek szalagjait meg kell őrizni. 3. Kiegészítő adatgyűjtő munka 3.1. Az öblözetre jellemző, viszonylag állandó adatok beszerzése A rendszeres adatgyűjtés végrehajtása természetesen független attól, hogy az öblözet belvízcsatornáin hány- és milyen nagy árhullám vonult le, hiszen ezen adatokra minden körülmények között szükség van. Ugyanakkor azonban a lefolyási viszonyok alakulását még több más, eddig csupán a követelmények részletezése során érintett adat is jelentősen befolyásolja. így mindenekelőtt a meglevő adatok összegyűjtése, vagy egyszeri felvétel alapján ismerni kell az öblözet - talajtani viszonyait, - táblabeosztását, talajcsövezett tábláit, - csatorna- és árokhálózatát. Ezek legtöbbje természetesen egy-egy olyan térképlap beszerzését, vagy összeállítását jelenti, amelyek méretaránya feltétlenül ugyanaz (célszerűen 1 : 25000). A talajcsövezett táblákat feltüntető térképlapon be kell jelölni a talajcsövek befogadóit is. A jellemző szelvényeken kívül legalább 100 méterenkénti szelvényezéssel kell felmérni a csatornahálózat kereszt- és hossz-szelvényeit. A csatornákba beépített műtárgyak méreteiről megbízható, táblázatos kimutatás álljon rendelkezésre. A vázolt szempontok szerint összeállított adatokra a viszonylagos állandóság a jellemző. Tehát egyszeri beszerzésük után általában még hosszú ideig érvényesek maradnak. Más oldalról az öblözet fejlesztése éppen ezeknek az adatoknak a módosulásával jár, s megváltozásuk sok esetben a lefolyási-összegyülekezési viszonyok alapvető megváltozását eredményezheti. Ezeknek az adatoknak a megváltozása tehát a lefolyási viszonyokat értékelő mérnök figyelmét semmi körülmények között sem kerülheti el. Ez az okat tehát annak, hogy minden évre elő kell írni az öblözet összes csatornájának a bejárását, s a tapasztaltak jegyzőkőnybe rögzítését. Ez a jegyzőkönyv aztán az öblözet megőrzendő iratai közé kerül. Gondoskodni kell az észlelt változások módjára és idejére vonatkozó megbízható adatok beszerzéséről.