Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

3. füzet - Szigyártó Zoltán: Jellemző belvízöblözetek a síkvidéki vízrendezés szolgálatában

440 Szigyártó Zoltán 3.2. A növénytermesztésre vonatkozó adatok Az eddig érintett adatokon kívül már csak egy olyan adatfajta van, amely a síkvidéki területek lefolyási viszonyait jelentősen befolyásolja, s ez a tábla mezőgazdasági hasznosításának módja: - a termesztett növény és - az alkalmazott agrotechnika. Ezek évről-évre, sőt hónapról-hónapra változó adatok, s számuk oly nagy, hogy rendszeres nyilvántartásuk jelentős erőket kötne le. Ezért az ilyen irányú rendszeres adatbeszerzéstől el kell tekinteni. Azt azonban mégiscsak elő kell írni, hogy az egyes árhullámokra jellemző lefolyási viszonyok értékelésénél ezekre is feltétlenül figyelemmel kell lenni. A termesztett növényekre és az alkalmazott agrotechnikára vonatkozóan tehát csak az egyes konkrét árhullámokkkal kapcsolatos, esetenkénti adatgyűjtés az indokolt - természetesen anélkül, hogy ez az adatok megbízhatóságával szemben a legkisebb engedményt is jelentené. 3.3. Az elöntött területek nyilvántartása A síkvidéki vízrendezés feladata a fölös csapadékból keletkezett károk csökkentése, s így a belvízöblözet levezető hálózatának a működését jól jellemzi a területen jelentkezett belvízi elöntések mértéke. Be kell tehát rendezkedni az ilyen jellegű, megbízható adatok gyűjtésére is. Az adatoknak az öblözetben előfordult elöntések mértékéről, helyéről és az elöntések időbeli alakulásáról is tájékoztatást kell nyújtaniuk. Ezért ha a területen elöntés jelentkezik kétnaponként és táblánként valamennyi táblára meg kell határozni az elöntés mértékét. A feljegyzéseket ugyancsak az öblözet megőrzendő iratai közé kell csatolni. A megfelelő áttekinthetőség biztosítása érdekében gondoskodni kell arról, hogy ezeket az elöntési adatokat is előre megszerkesztett és sokszorosított nyomtatványok felhasználásával gyűjtsék. 3.4. A szivárgó- és csurgalékvizek mérése Esetenkint előfordulhat, hogy a belvízcsatornát nem csak a csapadékból származó vizek terhelik, hanem e terhelésben szerepet játszanak a folyók magas vízállása mellett az árvédelmi töltésen átszivárgó, vagy pedig az öntözőtelepekről származó úgynevezett „csurgalékvizek" is. Ezek mennyiségét a kedvezőtlen helyi adottságok miatt folyamatos vízhozam-nyilvántartással meghatározni általában nem lehet. Ezért - ha ilyen megoldásra szükség van - más módszerhez kell folyamodni. A csatornák megfelelő vonalazásával a csurgalékvizeket a csapadékból származó vizektől szét kell választani, s a csurgalékvizet szállító csatornákban létesített kiépített mérőszelvényekben, az MI-10—231/4—86 szerint, forgóműves sebességmérővel végzett sorozatmérések alapján kell a kérdéses vizek mennyiségét becsülni.