Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
3. füzet - Rátky István-Csoma Rózsa: Egyedi tározók üzemének szimulációs vizsgálata
Egyedi tározók üzemének szimulációs vizsgálata 41 1 érjük el, hogy matematikai modellben figyelembe vesszük a tározó üzemét befolyásoló összes lényeges elemet (1. ábra), úgymint: - a hidrológiai adottságot (input adatokat): érkező napi középvízhozamot (múltbeli, előrejelzett, vagy számított mértékadó értékek); - a műszaki létesítményeket: feltételezett vagy tényleges kiépítést (tározó térfogati görbe, árapasztó és az üzemvízkivételi műtárgy jellemzői, előürítés lehetősége stb.); - az üzemeltetés módját: valóságos vagy feltételezett üzemállapotokat figyelembe véve (a vízigények kielégítésének feltételeit, az előürítés kezdete, üteme, mértéke, visszatöltés kezdete stb.); - az igényeket: mezőgazdasági, ipari, ivóvíz, árvízvédelem, vízminőségjavító, jóléti stb. 2. A modell felépítése 2.1. A jellemző üzemállapotok Egy egyedi tározó üzemét leegyszerűsítve két alapvető üzemrend különböztethető meg: a vízszegény időszakra és a vízbő időszakra jellemző üzemrend. A programnál természetesen ezek együttesen, sőt egymásra hatva vannak jelen, szétválasztásukat csak a modell könnyebb megértése és kidolgozása indokolta. Vízszegény időszakban a tározó üzemeltetésének elsődleges célja a tározóba érkező napi középvízhozam (Q m, m 3/s) mellett a naponta (vagy havonta) változó élővízigény (Q é, m 3/s) mezőgazdasági-, ipari-, ivóvízigény (Q h, m 3/s) kielégítése. Ennek érdekében a tervezés során egy vagy több feltételezett kiépítés mellett, a múltban előforduló száraz időszakok (több éves száraz időszak), vagy a számított mértékadó input adatok alapján szimuláljuk a tározó működését. A számítás eredeményeképpen meghatároztuk a vízszolgáltatás biztonságát (p„ %), amely megadja hogy a vizsgált időszak hány százalékában lehet kielégíteni a vízigényeket, a feltételezett kiépítés és a feltételezett üzemeltetés esetében. Összehasonlításként ki kell számítani ap,„%-ot is, mely megadja, hogy tározó nélkül a vizsgált időszak hány százalékában lehet kielégíteni a vízigényeket. Egy felvett kiépítéshez, a különböző igények és kezdeti tározó teltség esetén elvégzett számítások alapján meghatározható a tározó szimulációs teljesítőképességi-görbeserege. Ez a görbesereg konkrét, több éves száraz időszak adatai alapján adja meg egy adott kiépítés és üzemrend mellett, a kezdeti tározóteltség, a vízigény és a vízszolgáltatás biztonsága közötti kapcsolatot (szimulációs vizsgálat). Vízbő időszakban a tározó üzemeltetésének elsődleges célja az érkező nagyvizek biztonságos levezetése, esetleg transzformálása oly módon, hogy a tározó alatti alvízi szakaszon csökkenjen az árvízveszély. A szimulációs program ekkor az előürítő, az árvízi túlfolyó műtárgyak adatainak, valamint az előrejelzési időelőny ismeretében megadja a tározó árhullám transzformálásának mértékét. Több változat lefuttatásával meghatározható a tározás árvízcsúcs-csökkentő hatásának görbeserege, amely megadja különböző előrejelzési időelőny (t ü napon keresztül
