Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
3. füzet - Rátky István-Csoma Rózsa: Egyedi tározók üzemének szimulációs vizsgálata
412 Rátky I. és Csorna R. történő előürítés) esetén azt, hogy a tározó különböző teltségei esetén ap l b% valószínűségű (tározóba belépő) nagyvizet, milyenp t k% valószínűségű (tározóból kilépő) nagyvízzé transzformálja. A görbesereg vázlatát a 2. ábrán adjuk meg. 2. ábra. Egy tározó árvízcsúcs-csökkentő hatásának vázlatos görbeserege Рис. 2. Схематичное семейство кривых срезки пика паводков Fig. 2. Schematic depiction of a series of curves to describe the flood-peak attenuating effect of a reservoir Bild 2. Schematische Kurvenschar für die hochwasserminderne Wirkung eines Speichers 2.2. A matematikai modell A számításokat a folytonosság elvén alapuló statikus modellel végeztük. Feltételeztük, hogy a tározó térfogatához képest kis vízbevezetés és vízkivételek mellett a tározóban a vízfelszín vízszintes, azaz a tározó középvízszintjével számoltunk (3. ábra). Ekkor a folytonossági egyenlet numerikusan differenciált alakjából levezethető, hogy V,= V,-i + Q m t~QJAt, (1) ahol V i1 - az /-edik At időlépcső kezdetén a tározó térfogat [m 3]; Ц - az /-edik időlépcső végén a kialakuló tározótérfogat [m 3]; Q m i - az í'-edik időlépcső alatt befolyó vízhozam középértéke [m 3/s] ; Q t - az /-edik időlépcső alatt kifolyó vízhozam középértéke [m 3/s]; és At - az időlépcső [s]. Egy At időlépcső alatt a ki- és befolyó vízhozamokat állandónak tekintjük. A tározó vízszintjét a térfogat alapján a V=f[Z) tározótérfogati görbéből számítjuk. Az (1) egyenlet különböző üzemállapotokra való alkalmazásánál csak a (2, kifolyó vízhozamok számításában tér el. Vízszegény időszakban, ha a tározó vízszintje a hasznosítandó vízhozamok (Q h) kivételéhez szükséges vízszint (Z mi n) alá süllyed, kifolyó vízhozamként csak az élővízigényt vettük figyelembe (Q é), míg e szint felett a 2, kifolyó vízhozam Q é+Q h.
