Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

3. füzet - Várallyay György: A talaj, mint a biomasszatermelés aszályérzékenységének tényezője

382 Vár ally ay György 6. ábra. A talaj vízgazdálkodásának jellemzői Рис. 6. Характеристики водного режима почвы Fig. 6. Characteristics of soil moisture regime Fig. 6. Les caractéristiques du regime hydrique du sol A modellrendszer alapvető lépései a következők : - Kapilláris vezetőképesség (k - ц/ függvény) meghatározása (mérés vagy számítás). -A k - ц/ függvény mért vagy számított értékei alapján, numerikus integrációval, olyan görbeseregek szerkesztése, amelyekről közvetlenül leolvasható, hogy a talaj tenzióviszonyaitól (nedvességtartalmától) függően, a talajvízszinttől mért különböző függőleges távolságban milyen a kapilláris vízmozgás iránya, illetve mekkora a felfelé irányuló kapilláris vízmozgás legnagyobb intenzitása. - A számítások kiterjesztése ingadozó talajvízszint feletti rétegezett talajszelvényekre, megállapítottuk, hogy ha a mechanikai összetétel a mélységgel nehezebbé válik („homok agyagon"), a felfelé irányuló kapilláris vízmozgás viszonylag kicsi, ellenkező esetben („agyag homokon") viszonylag nagy. A számítások kiterjesztése ingadozó talajvízszint feletti rétegezett talajszelvényekre. A modell alkalmazásával a talaj tenzió- vagy nedvességprofiljának (illetve ezek térés időbeni megoszlásának, változásainak) valamint a talajvízszint terep alatti mélységének és ingadozásának ismeretében a rétegezett talajok szelvényében végbemenő vízmozgás iránya és intenzitása, a talajvízből a talajvízszint feletti rétegekbe jutó víz mennyisége pontosan meghatározható, és talajszelvényekre, talajtérképezési egységekre, vagy meghatározott területekre vonatkoztatható. Meghatározható az „optimális talajvízszint" (amely megfelelő talajvízminőség esetén eredményesen biztosítja a növény vízellátásának talajvízből történő kiegészítését) és a „kritikus talajvízszint" (amely kizárja a talajvízből történő szikesedés veszélyét ( Várallyay 1987).