Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

1. füzet - Szeredi István: A prédikálószéki szivattyús energiatározó szerepe az energiarendszerben

36 Szeredi István alagutak, a bejáró- és az építési alagutak. A jellemző méreteket a II. táblázatban tüntet­tük fel. II. táblázat A földalatti kamrák méretei Az építmény megnevezése hossza szélessége magassága megnevezése m Gépház 126 18 383,3 Gömbzárkamra 112 7,5 20 Transzformátorkamra 125 18 37 Csillapítóakna 15 m átmérőjű 75 Az erőtelepet a felső tározóval és a Dunával összekötő vízszállítórendszer szintén a felszín alá kerül. A nagy belső víznyomással terhelt nyomóalagút teherviselő elemét acél béléscsövezés és a környező kőzettömeg együttműködése alkotja. A föld alatti erőmű kamráinak rendszerét szellőző, közlekedő és kábelvágatok egészítik ki. Ezek közül a munka nagysága és építésszervezési jelentősége alapján a bejáróalagút emelhető ki, amely a föld alatti erőmű építési, szerelési, ill. fenntartási munkáihoz biztosítja a közlekedést a Diósi-völgyből. Keresztmetszeti méreteit a beszállí­tandó technológiai berendezések méretei szabják meg (III. táblázat). III. táblázat Vízvezető és technológiai alagutak méretei Alagutak megnevezése száma átmérője szélessége magassága megnevezése átmérője szélessége magassága megnevezése m Vízvezető Nyomóalagút 2 4,70 ­­Gépenkénti nyomóalagút 4 3,50 ­­Alvízalagút 2 6,40 ­Gépenkénti alvízalagút 4 4,60 ­­Technológiai Bejáróalagút - gépházig 1 ­7,5 7,0 - gömzáraknáig 1 ­5,5 5,0 Csőalagút 1 — 4,0 4,0 Sínalagút 2 ­4,5 6,0 Építési és szellőzővágat 1 ­5,0 4,5 Kábelalagút 1 ­5,0 4,5 Kutató vágat 1 — 4,5 4,0 A szivattyús energiatározó tervezésének egyik célkitűzése olyan önműködő üzemet előirányozni, ahol üzemi állapotban a fő létesítmények a felszíni vezénylőből távműköd­tethetők. A vezérlő központot a környezetvédelmi szempontok alapján a Dunakanyar panorámájából nem látható Diós-völgyben, a bejáróalagútnál célszerű elhelyezni.

Next

/
Thumbnails
Contents