Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

1. füzet - Szeredi István: A prédikálószéki szivattyús energiatározó szerepe az energiarendszerben

A prédikálószéki szivattyús energiatározó szerepe az energiarendszerben 37 A Dunakanyar panorámájának védelme a termelt energiának rejtett elvezetését igényelte (kábeles csatlakozás légaknán és légvágaton keresztül a Diós-völgybe, majd onnan földbe fektetett kábeleken keresztül az Akasztó-hegy melletti nyeregpontig) ami a Dunakanyarból és a Dobogókőről nem látható. A villamoshálózat vizsgálata alapján, a szivattyús energiatározót az országos hálózatban a göd-kaszásdűlői 400 kV-os vezetékhez célszerű csatlakoztatni. A kapcsolóállomástól Martonvásárig a távvezetéki összekötés megépítése is szükségessé válik. Ezzel biztosítható, hogy az atomerőmű és a rendszerközi távvezetékek energiája a legrövidebb úton jusson el a szivattyús energiatározóhoz és Budapest körül nagybiztonságú 400 kV-os hurok alakuljon ki. 2.2. Az erőmű berendezései és üzemmódjai A létesítmény energetikai értékét és rendelkezésreállását alapvetően a főgépek határozzák meg. Ugyanakkor a főgépek közvetlenül (beszerzési és szerelési költségeikkel) és közvetve (építési, szerelési és segédberendezési vonzataikkal) nagyságrendileg megszabják a létesítés költségeit. Az utóbbi évtizedek szivattyús energiatározó építési irányzatai a beruházások költségének minimalizálása érdekében az egyre nagyobb esések hasznosításának, a gépegység teljesítmények növelésének és a reverzibilis gépek kizárólagos alkalmazásának irányában mutatnak (Szeredi 1980). A prédikálószéki szivattyús energiatározó 500 m nagyságrendű esése mellett a jelenlegi legnagyobb blokk kapacitásokat az Imaichi erőműnél Japánban valósították meg, gépenként 360 MW teljesítménnyel. A 300-320 MW teljesítményű gépegységek több erőműnél üzemben vannak (Szeredi 1980). A különböző erőmüvi adatok elemzése, valamint a szivattyús energiatározó rendszerbeli szerepének vizsgálata alapján az erőmű főgépei függőleges tengelyű reverzibilis gépegységek kell legyenek, melyek főbb jellemzőit a IV. táblázatban foglaltuk össze. A főgépek öt fő üzemmódnak és két rendkívüli üzemmódnak kell eleget tegyenek, ami a gépegységek lehetséges üzemmódváltásainak számát húsznál többre emeli. A fő üzemmódok a következők : - Turbinaüzem. A teljesítmény szabályozását a vezető lapátsor végzi. - Levegőben forgás szinkron fordulaton turbina irányban, tartalék vagy szinkron kompenzátor üzemben. - Álló gép. Gömbzára zárt. - Levegőben forgás szinkron fordulaton szivattyú irányban, indításkor, vagy szinkron kompenzátor üzemben. - Szivattyúüzem teljes kapacitással. A vezető lapátsor csak a vízszintváltozás hatását kompenzálja. A rendkívüli üzemmódok a hálózatról leválasztott gépek, vagy erőmű indítását teszik lehetővé, így: - a szivattyús energiatározó indítása turbinaüzemben hálózati zavar esetén külső energiaforrás igénybevétele nélkül. (Erre a célra, valamint a nyomóalagút első feltöltésének biztosítására két 1,5 MW teljesítményű, többfokozatú reverzibilis turbina kerül beépítésre), - a szivattyús energiatározó gépeinek páros szivattyúüzemi (back-to-back) indítása.