Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXX. évfolyam 1988. évi 2. füzet A VÍZMÉRCÉK MAGASSÁGI RENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA A KÖRÖSÖK VÖLGYÉBEN GŐG IMRE A XIX. század elejéig a magassági adatok csak viszonylagosak voltak és csupán a helyi viszonyokat vették figyelembe. Kapcsolatuk más objektumok terveivel nem volt. A Tisza és mellékfolyói mentén keletkezett magas árvizek miatt el kellett készíteni a folyók szabályozási tervét. A Tisza rendezési tervével egyidőben a Körös-vidék tervének elkészítésére is sor került, így a két terv egybe kapcsolódott. Ezen nagy területre kiterjedő tervezés megkövetelte az egységes magassági rendszer kidolgozását. Hazánkban a nagytudású Huszár Mátyás foglalkozott először a vízrajzi szintezésekkel. Ő, mint az aradi kerülethez tartozó lugosi kamarai mérnök, már 1818. év előtt kidolgozta a tiszai tervezéshez szükséges magassági rendszert. Szakított a régi gyakorlattal, amely a tervezési magasságot valamely magasan fekvő alapszinttől kiindulva, annak függvényében viszonylagos lefelé irányuló függőben adta meg. Nagyváradi kamarai igazgatóvá történő kinevezése után megtiltotta beosztott mérnökeinek, hogy ebben a rendszerben dolgozzanak. Megkövetelte, hogy minden magasságmérést az általa tervezett egységes tiszántúli hálózatba illesszenek be. Ennek a rendszernek az alapja elvben a Duna belgrádi legkisebb vízállása volt, amelyet Huszár Mátyás ehhez a vízszinthez viszonyítva részben számítás, részben becslés alapján Szegednél a Tisza legkisebb vízállása szintezés alapján, 50 lábnak (50' 0" 0"') állapított meg (1 láb = 0,316 m). Huszár ezután a tiszai rendszer tervezéséhez ezt a legkisebb szegedi vízállást vette alapul, és ebből az értékből történt a kiindulás. A rögzítést a szegedi vár déli körbástyájának ún. vízbástyájánál, annak oldalán elhelyezett vízmércékkel valósította meg. (A szegedi vízmércéről 1833 óta vannak rendszeres vízállás feljegyzések.) Utasításában a magasság számszerű értéke úgy szerepel, hogy a szegedi legkisebb vízállás 50 láb. Az ország belseje felé haladó, első szintezési fővonal a Tiszánál kezdődött. Szegedtől kiindulva Csongrádon és Szolnokon át Abádszalókig tartott. Ebből ágazott ki a Körösök felé haladó 14 fővonal. Tehát az első szintezési főmenetre támaszkodott a Körösök felvétele is. (A Körösök vízrendszere a Fehér-Körös, Fekete-Körös, Kettős- és HármasKörös, Sebes-Körös, Berettyó, az Ér, a Kálló és a Hortobágy által érintett az a tiszántúli terület, amelynek csapadékvizeit a Körösök fogadják be és viszik a Tiszába. Röviden Körös-vidék e terület neve.) A megkezdett szintezések kapcsán Huszár Mátyás gondoskodott arról is, hogy az általa megadott 50' 0" 0"' magasságot biztosítsák és rögzítsék, a szegedi vár keleti kapujának küszöbéhez. A kapuküszöb magassága a felvett rendszerben 74' 0" 9"' volt. A kézirat érkezet: 1988. I. 7. Góg Imre a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (K.V VÍZIG, Gyula) nyugdíjasa.