Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

312 Nemere Péter lehetséges igényeket mint a Budapesttől kiinduló, másrészt jobban illeszkedik az Alföld meglevő természetes és mesterséges víziút-rendszeréhez. Véleményünk szerint kiemelten figyelmet érdemel a Duna-Tisza-csatorna és a Körös-völgyi hajózóút összekapcsolása. A csongrádi vízlépcső optimális helye (Kollár-Orlóczi 1977) a Tisza 252. folyamkilométere környezete, ami Csongrád felett kb. 7 km-re van. Itt jobb parti átvágásban épülne a duzzasztómű, hajózsilippel de vízerőtelep nélkül. A duzzasztási vízszint max. 83,00 m В. f. és min. 80,50 В. f. szintek között változó lenne. A böge összekötése gravitációs csatornával a Hármas-Körös bökényi vízlépcsőjének felvizével lehetővé tenné a Körösvölgy kisvíz idei vízpótlását a Tisza felől, és a körösi árhullámok vizének tiszai medertárolását. Véleményünk szerint ezt a csatornát a Duna-Tisza-csatorna folytatásaként, azzal azonos mederszelvénnyel és szállítóképességgel kellene megépíteni ; tulajdonképpen Bölcske-Szelevény mesterséges víziutat hozva létre (2. ábra). Összefoglalásul térjünk vissza a felvetett kérdésekre. A Duna-Tisza közi vízválasztó legalacsonyabb hágója a Bölcske-Alpár nyomvonalon van. Az itt átvezetett javasolt csatorna üzemeltetése kívánja a legkevesebb energiát. A javasolt csatorna mentén megépítendő víztározók megfelelő kialakítás esetén energiatározóként is működtethetők. Az öntözővíz nyomvonal menti felhasználására a homokhátságon mindenütt igény van. A Duna-Tisza-csatorna pótvize táplálhatná a Duna-mellék és a homokhátság meglévő belvíz-elvezető csatornáit, kettős rendeltetést adva azoknak. A vízpótlás a Duna-Tisza közén növelhetné a beszivárgás intenzitását, ami a homokhátságon eljuthat a mélységi víztartó szintekig. A Bölcske-Alpár nyomvonalú csatorna eljuttatja a Duna hasznosítható vízkészletének egy részét az időszakosan vízszegény Tisza-völgybe és Alpárnál a javasolt csatorna 14 m-es vízszintkülönbsége (2. ábra) lehetőséget ad egy vízerőmű megépítésére. A tiszai vízlépcsőrendszerben a csongrádi duzzasztómű megépítése után nincs jelentősége a betáplálás helyének. A vízszállítás távlatilag várható költségei és az egyes nyomvonal változatok közötti összefüggés nem határozható meg, de a csatornában való hajózás legrövidebb útja a feltétlen előnyös az összes változat között. Fontosnak látszik a Duna-Tisza-csatorna és a Hármas-Körös víziút összekapcsolása a csongrádi vízlépcsőnél. IRODALOM OVV: Országos Vízgazdálkodás Keretterv. Budapest, 1964. OVH : Országos Vízgazdálkodás Keretterv. Budapest, 1984. Jolánkai Gy.: Duna-Tisza közi hajózható, öntöző és vízerötermelő főcsatorna. Vízügyi Közlemények. 1953. 2. füzet. Kovács Gy.: A síkvidéki vízrendezés korszerűsítése. Vízügyi Közlemények. 1978. 2. füzet. Erdélyi M.: A Magyar Medence hidrodinamikája. Hidrológiai Közlöny. 1975/4. Rónai A.: A talajvíz és a rétegvizek kapcsolata az Alföldön. Hidrológiai Közlöny, 1975/2. Lampl H. - Hallósy F.: A Duna-Tisza-csatorna. Budapest 1947. Mátrai t.: A Duna-Tisza összeköttetés változatai. Vízügyi Közlemények. 1981. 4. füzet. OMFB: A Duna Tisza csatorna műszaki-gazdasági vizsgálata. OMFB. Témaszám: 9-7007-Et. Budapest, 1973. Berényi P - Erdélyi M. A nyugalmi vízszintek csökkenése a Duna-Tisza közének mélyfúrású kútjaiban. 1988. (Kézirat megjelenés alatt). Kollár F. - Orlóczi /.. A Csongrádi Vízlépcső tervezése. Vízügyi Közlemények. 1977/1. * * •