Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Debreczeni Béla: A csapadék és a műtrágya mennyiségének hatása a termésre

Vízügyi Közlemények, LXX. évfolyam 1988. évi 2. füzet A CSAPADÉK ÉS A MŰTRÁGYA MENNYISÉGÉNEK HATÁSA A TERMÉSRE DR. DEBRECZENI BÉLA A növény fejlődése közben állandó kölcsönhatásban áll környezetével, az időjárással, a talajjal. A növény-időjárás (csapadék) - talaj ökológiai rendszerben bármely tényező változik meg, maga után vonja a rendszeren belüli összes kölcsönhatás sajátos változásait. Szinte valamennyi jellegzetesen eltérő ökológiai körzetben megállapítható egy-egy meghatározott, leggyakrabban ismétlődő időjárás sajátosság, ami miatt szenved a növényzet, csökken a termés (szárazság, túl bő csapadék stb.). Az optimumtól való jelentős eltérés bármely időjárási tényezőben korlátozza a növények tápanyagfelvételét, csökkenti a fotoszintézist, vagy növeli a légzést stb. A terméscsökkenés leggyakoribb oka, hogy rosszabbodnak a növénytáplálkozás feltételei a talajból, a nedvességhiány (aszály) vagy a talaj túlnedvesedése miatt, valamint azáltal, hogy ezek hatásaként csökken a felvehető tápelemek mennyisége is. Ezen tanulmányban főleg az aszály és a műtrágyázás kapcsolatának egyes vonatkozásait érintjük. Aszály alatt tartós vízhiányt értünk a talajban, a légkörben vagy mindkét helyen egy időben. 1. A tápanyag- és a vízellátás kapcsolata A szárazság oka, ideje, mérete és hatása a növényekre fajtól függően eltérő. A szárazságok periodikusan lépnek fel, amiben nem ismerhetők fel törvényszerűségek. A törvények kritikus időszaka a talaj- és légszárazsággal szemben a reproduktív szervek kialakulásával és a megtermékenyülés folyamatával kapcsolatos. A szárazság hatása mindenekelőtt a vízhiányban jelentkezik. Amikor a növények erősen párologtatják a vizet, a gyökérzet már nem képes kielégíteni a növekvő vízigényt. Ilyenkor a növények nemcsak a szabad, de a kolloidálisan kötött vizet is elvesztik, vagyis azt a közeget, amelyben a biokémiai folyamatok zajlanak. Nagy vízvesztéskor csökken a transzspiráció, nő a hőmérséklet, megbomlik a fotoszintézis - a légzés egyensúlya stb. A szárazság hatása legradikálisabban öntözéssel ellensúlyozható. Az öntözéssel pótolt víz azonban nem érheti el azt a hatásfokot, amit a természetes csapadék kívánatos mennyiségénél A kézirat érkezett: 1988. II. 2. Dr. Debreczeni Béla oki. agrármérnök, a mezőgazdasági tudomány doktora, egyetemi tanár, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem, Agrokémiai és Talajtani Intézet igazgatója. Az Agronómiai Kutatások Nemzetközi Központja (CIRAD, Párizs) és a GATE Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszéke, valamint az MTA-MÉM Üzemi Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Bizottsága közreműködésével Gödöllőn 1987. XII. 7-8-án megrendezett francia-magyar aszályszemináriumon elhangzott előadás alapján.