Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Varga-Haszonits Zoltán: Az aszály és hatásának agroklimatológiai elemzése

248 Varga- Haszonits Zoltán re adhatna okot, mert a pozitív értékek jelentenék a vízhiányt, a negatív értékek pedig a víztöbbletet. Ezért ez az összefüggés többnyire csak az (1) formában használatos. A lehetséges és tényleges evapotranszspiráció értékeinek összehasonlítása esetén a lehetséges evapotranszspiráció értékéből szokták kivonni a tényleges evapotranszspiráció értékét, mivel a tényleges evapotranszspiráció legfeljebb csak elérheti a lehetséges evapotranszspirációt, de meg nem haladhatja. Ezért a lehetséges evapotranszspirációhoz képest csak evapotranszspirációs hiány (ET

H) lehetséges. ET

H = ET

0 - ET. (2) A (2) összefüggés szerint minél közelebb van a tényleges a lehetséges evapotranszspirációhoz, annál kisebb az ET

H értéke, s annál kedvezőbb a vízellátottság és megfordítva. Ez a mutató is alkalmazható hosszabb éghajlati időszakok vizsgálatára (Tabony 1977). - A vízellátottság mértékét relatív értékekben is meg lehet adni. Ekkor egy adott időszak száraz vagy nedves jellegének vizsgálatához a csapadék és az evapotranszspiráció, illetve a tényleges és lehetséges evapotranszspiráció értékeinek a hányadosát szokták mutatóként használni. Azt az értéket, amelyben a csapadék van a számlálóban nevezzük nedvességi tényezőnek (e) : e

w = -^r, [-]. (3) ET

0 Ez az agrometeorológiában egyik legrégebben és leggyakrabban használt mutatóérték. Ugyanis a (3) összefüggésbe ET

0 helyett 7" léghőmérsékletet helyettesítve a Lang-féle esőtényezőt, T+ 10-et helyettesítve a de Martonne-féle ariditási tényezőt, vagy 0,1 £ T-t helyettesítve a Szerljanyinov-féle hidrotermikus tényezőt kapjuk. A mutató másik formáját, amikor a párolgás van a számlálóban, nevezzük szárazsági (ariditási, r) tényezőnek (Budiko 1956): r-^, l-l (4) Azt fejezi ki, hogy a vizsgált időszakban a levegő a lehullott csapadékmennyiségnek hányszorosát képes elpárologtatni. (P<lmm esetén P= 1 mm értékkel számolunk.) Az ET

0 = P esetén r = 1, ami a száraz és nedves időszakokat elválasztó küszöbértéknek felel meg. Az ET

0> P esetén ugyanis r> 1, s az időszak száraznak, az ET

0<P esetén pedig r< 1, s az időszak nedvesnek tekinthető. Minél nagyobb r értéke, annál szárazabb az időszak és megfordítva. Gyakran használatos a vízellátottsági viszonyok jellemzésére a tényleges és lehetséges evapotranszspiráció hányadosa is: ET ET

0 amellyel elsősorban az egyes növények vízellátottságát szokták jellemezni. A bemutatott módszerek alkalmasak arra, hogy egy adott termőhelyen elvégezzük a vízellátottsági viszonyok agroklimatológiai elemzését. Az egyes mutató értékek mégha-