Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
2. füzet - Vermes László: A Duna-Tisza közi homoktalajok szennyvíztisztító képességének liziméteres vizsgálata
A Duna-Tisza közi homoktalajok szennyvíztisztító képességének liziméteres vizsgálata 229 tartalmaz kórokozókat is. Ezzel szemben a lizimétereken átszivárgó vízben az összes baktériumszám két-három nagyságrenddel is kisebb értékű, és ennél is kedvezőbbek a coliform, fekál coliform és fekál streptococcus számok, ami azt mutatja, hogy a bakteriológiai tisztítási hatásfok tekintetében a liziméterek mindegyike igen hatékonyan működött, és már az 1 m-es talajszelvény is kedvező eredményt mutatott. 2.4. A talajtani vizsgálatok A homokos liziméterek betöltésekor az eredeti talaj genetikailag a váztalajok közül a futóhomok és jellegtelen homoktalaj típusba volt sorolható, a karbonátos altípusú és durva szemcséjű, humusz-szegény futóhomok változatnak felelt meg. A löszös talaj genetikailag a váztalajok közül a löszön kialakult humuszos homoktalajok típusát képviselte, azok karbonátos altípusú, közepes humuszrétegű, löszös homok változatához tartozott. A betöltött talajok főbb jellemzőit a VIII. táblázat mutatja. A szennyvízöntözés hatására a talajban bekövetkezett lényegesebb változásokat a IX. táblázat foglalja össze. IX. táblázat Szennyvízöntözés hatása a talajra Jellemző Szennyvízzel öntözött Ivóvízzel öntözött kontroll pH emelkedés kisebb mértékű sótartalom kilúgozódás azonos mértékű összes N tartalom emelkedés kisebb mértékű felvehető P 20 5 emelkedés kisebb mértékű felvehető K 20 növekedés kisebb mértékű csökkenés a kicserélhető kationok közül a Na (S %-ban) növekedés kisebb mértékű a Mg (S %-ban) növekedés homok talajnál csökkenés, löszös talajnál azonos a nehézfémek közül Fe tartalom növekedés kisebb mértékű Ni tartalom növekedés azonos mértékű Az anionok, kationok, a tápanyagok és a nehézfémek tekintetében a fentiek alapján egyaránt megállapítható, hogy a szennyvízzel és az ivóvízzel végzett öntözés hatására hasonló, csaknem azonos tendenciák figyelhetők meg. A változások nagyságrendje a szennyvízzel öntözött liziméterekben valamivel nagyobb, de a 6 éves szennyvízöntözés a talajnak sem fizikai, sem kémiai tulajdonságaira káros hatást nem gyakorolt. 2.5. Növényvizsgálatok A liziméterek talajára vetett füveshere jelzőnövény keverék komponensei a következők voltak: réti csenkesz (Festuca pratensis) 38 súlyszázalék, vörös csenkesz (F. rubra)
