Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Petrasovits Imre: Az aszálystratégia jelentősége Magyarországon

172 Petrasovits Imre sok megnövekedése. További káros kockázati tényező, ami a vállalt szerződések, szolgáltatások elmaradását eredményezheti minden negatív gazdasági, pénzügyi (importexport) következményeivel együtt. A csökkent termésmennyiség, gyengébb minőség a lekötött szállítási és feldolgozási kapacitások rossz kihasználását eredményezi. A politikai környezetben is közvetlen és közvetett hárányos következményei lehetnek az aszálynak. A belső piacon a lakossági élelmiszerellátásban hiányt okozó - választékcsökkentő - árdrágító hatása destabilizáló lehet. Ilyen hatás különösen azokban az országokban jelentős, ahol a gazdasági nemzeti össztermék előállításában, vagy az export-import mérlegben a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek aránya meghatározó. A Föld számos országában, főként a harmadik világban és egyes KGST országokban is, lehet ilyen hatása. A fejlett országokban is lehet átmeneti politikai feszültségek forrása az érintett farmerek, parasztok helyzetére és a meglévő infrastruktúrára gyakorolt negatív hatások miatt. 6. Az aszály okai A növénytermesztési (földhasználati) térben kialakuló limitáló vízhiány általában nem egyetlen tényező, hanem sok tényező hatására létrejövő kölcsönös viszonyok következménye. A létrehozó és kiváltó okoknak két főcsoportja van : természetiek és társadalmiak. A természeti tényezők közül legjelentősebb ok a klíma, illetve az időjárás ingadozása és változékonysága. Klímatörténeti kutatások, elméleti feltételezések és gyakorlati tapasztalatok szerint az éghajlati ingadozások különböző időtartamú ciklusokban lépnek fel. Ezeknek az éghajlati ingadozásoknak az időskálája lehet évezredes, évtizedes és éves léptékű. A hosszútávú éghajlatváltozások szempontjából a legnagyobb vitát napjainkban a földi légtérnek hőmérsékletváltozási lehetősége és iránya váltja ki. A lehűlési elmélet hívei szerint egy hosszútávú időskálán egy újabb jégkorszak kezdődhet. A rövid, évtizedekben mérhető időskálán viszont a felmelegedés nagyobb valószínűsége kerül előtérbe. A vízháztartási mérleg szempontjából a felmelegedés legfontosabb kiadási következménye a párolgás növekedése. A vízháztartási mérleg bevételi oldalán pedig a természetes csapadék mennyiségének és a talajvíz szintjének a csökkenése. Fontos volna ismerni, hogy e két hidroklimatikus faktor csökkenése hol, mikor és milyen mértékben következhet be, külön-külön és/vagy együttesen. Külön kérdés a kettő közötti kölcsönös viszony helyének, időpontjának, mértékének és növekedésének előrejelzése. Sajnos e tekintetben ismereteink globális méretekben is hozzávetőlegesek, valamivel részletesebb a legveszélyeztetettebb földrész, Afrika esetében. Európára és ezen belül Magyarországra érvényes, gyakorlati alternatív jövőképek kidolgozásán az illetékes kutatók most dolgoznak. A mezőgazdasági gyakorlatban nem csak a hőmérséklet, vagy a csapadék legnagyobb és legkisebb értékeinek van aszályt kiváltó vagy kivédő szerepe, hanem azok tenyészidő alatti megoszlásának, ingadozásának, csapadék esetében még külön az egynapi mennyiségének és a csapadék intenzitásának is.