Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
2. füzet - Juhász Endre-Deák Béláné: Települések vízellátásának és csatornázásának hosszútávú fejlesztési koncepciója
158 Juhász E. és Deák В.-né A lakosság igényét az ellátottság aránya, a lakásszám alakulása és a fajlagos vízigények határozzák meg. Az ellátottságot gyakorlatilag a telítettséggel lehet figyelembe venni, ami a lakosság 2-5%-ának (vagy másképpen 80-200 ezer lakásnak) a kivételével, a teljes ellátottságot jelenti. A fajlagos vízigényeket a lakások komfortfokozatának növekedése, az igények eddigi alakulása, illetve a lakások száma és a bennlakók számának alakulása figyelembevételével 0,160-0,170 m 3/fő/d, illetve 0,500 m 3/d/lakás értékkel lehet meghatározni. A közkifolyós, vagy udvari csapos ellátású lakás (számát 80-200 ezerre becsüljük) fajlagos vízfogyasztását 0,300 m 3/d/lakás értékkel veszi figyelembe a koncepció. Az ipari üzemek közműves vízigénye jelenlegi arányának változtatását nem indokolja semmi, így 2005-re 700 ezer m 3/d értékűre becsülhető (az átlagos igényhez mérve annak 25%-a); ugyanilyen megfontolással az intézmények vízigénye 400-500 ezer m 3/d (az átlagos vízigény 15%-a). A csúcsfogyasztási tartalék értéke - a jelenlegivel megegyező tartalom esetén - az átlagos fogyasztás 40%-ával becsülhető. A vízművek technológiai vízigénye (ide számítva a veszteséget is) a vízműkapacitás 15%-ával vehető figyelembe. Budapest vízműkapacitását - a főváros más megfontolásokon alapuló számítását elfogadva (elsősorban a vízigényalakulás tapasztalt trendjét és az ipar takarékos vízhasználatát vették figyelembe) - a koncepció 1,8-1,9 millió m 3/d értékkel szerepelteti. A vízellátás fejlesztésének főbb jellemzőit az I. táblázatban foglaltuk össze. I. táblázat Közüzemi vízműkapacitás fejlesztésének koncepciója A települések átlagos vízigénye a főváros nélkül : 3200-3300 ezer közműves vízzel ellátott lakás 80-200 ezer közkifolyós vagy udvari csapos ellátású lakás Ipari üzemek közműves vízigénye Intézmények vízigénye 1,6-1,7 millió m 3/d, 0,1 millió m 3/d 0,7 millió m 3/d 0,4-0,5 millió m 3/d Települések átlagos vízigénye a főváros nélkül : összesen : Csúcsfogyasztási tartalék (csúcsfogyasztási kapacitás) A vízmüvek technológiai vízigénye 2,8-3,0 millió m 3/d 1,1-1,2 millió m 3/d 0,6 millió m 3/d Települések vízmükapacitása a főváros nélkül összesen : Budapest vízműkapacitása 4,5-4,8 millió m 3/d 1,8-1,9 millió m 3/d Közüzemi ivóvízmü kapacitás összesen: Ipari közmükapacitás várható értéke 6,3-6,7 millió m 3/d 0,2-0,3 millió m 3/d Közüzemi vízműkapacitás összesen: 6,5-7,0 millió m 3/d A fejlesztéshez szükséges vízkészlet rendelkezésre áll. A különböző felszín alatti vízkészletek felhasználása várhatóan a jövőben is a jelenlegihez hasonlóan alakul, tehát a parti szűrésű és mélységi rétegvíz készlet lesz a vízbeszerzés legfőbb bázisa. A felszíni készletből való vízhasználat csak kismértékben növekszik, várhatóan az ivóvízszükséglet 14-16%-át fogja adni. A vízigények maradéktalan kielégítésének egyik feltétele a vízbázisok védelmi rend-