Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A Tisza-völgyi öntözésfejlesztés vízkészlet-gazdálkodási feltételei 145 Bodrog: az 1990-re tervezett öntözővízigénynél nagyobb mértékű vízigények is biztonsággal kielégíthetők lennének. Kb. 4,0 m

3/s további tartalékunk van. Lányai-csatorna: az öntözési célú tározóknak köszönhetően vízhiány nem várható. A valószínűség mértékéről, a további tartalékokról csak részletesebb, a területi ismeretekre alapozott számítások alapján lehet becslést adni. Belfö-csatorna : a vízigény kielégíthető, de szabad vízkészletről gyakorlatilag nem beszélhetünk. - a Sajó alsóbb (Hernád alatti) szakaszán további jelentős vízkivétel lehetséges, sításra - mértékadó időszakban - is rendelkezésre álló további készlet megoszlása azonban a vízrendszer egyes régióiban különböző; - a Sajó ágon a Hernád felett: kb. 3,0 m

3/s, - a Hernád ágon: kb. 3,0 m

3/s, - a Szerencs-Takta rendszerben : nincs további tartalék, - a Sajó alsóbb (Hernád alatti) szakaszán további jelentős vízkivétel lehetséges. Eger: a vízrendszerben fejlesztéseket nem terveznek, így a meglévő vízigények változatlan biztonsággal kielégíthetők, mintegy 0,30 m

3/s további szabad vízkészlettel lehet számolni a mértékadó állapotban. Maros: az 1990-es vízigények igen nagy biztonsággal kielégíthetők, s legalább 10,0 m

3/s vízkészlet kiadására van további lehetőség. A vízhasznosítási lehetőségek vízfolyásszakaszonkénti megállapításánál - természetesen - szükség lesz az egyes szakaszok közötti készletmegosztásra is. 2.2. Vízszegény, részletesebb elemzést kívánó vízgyűjtők Sebes-Körös: számításaink szerint a jelenleg is meglévő biharugrai és Sebes-Körös jobb parti öntözőrendszerek vízigényei a mértékadó időszakban, 80%-os tartóssággal nem elégíthetők ki. Ezt mutatta az „A", ill. a csökkentett vízigénnyel számoló „B" futtatás is. A két öntözőrendszerben 1986-90 között fejlesztések nem várhatók - ebből következően 1990-ben is a jelenlegi helyzet fog előállni. A vízkészlet és a vízigény meglévő feszültségéről csak területi tapasztalatok, adatok birtokában, részletesebb elemzéssel lehet képet adni. Kettős-Körös: Számításaink szerint a megvalósuló öntözésfejlesztés mértéke olyan mérvű lesz, hogy a mértékadó időszakban 80%-os tartósággal nem lehet a vízigényeket kielégíteni. Becslésünk szerint mintegy 2-3 m

2/s vízhiány lehetséges. A szűkös viszonyokat jelzi, hogy a 70%-os együttjárással számolt „B" feldolgozás során is vízhiányok mutatkoztak. A vízhiányok, ill. a vízigény-kielégítés pontos mértéke csak a jelenleginél részletesebb - a Körös-völgyre irányuló - számítások révén állapítható meg. Itt részletesebben figyelembe kell venni a vízlépcsők (Békés, ill. Gyula) nyújtotta medertározási lehetőséget is. Zagyva: a vízrendszer készlet-igény egyensúlyára a „feszített" jelző illik. A Zagyvarendszer miatt több „A" ill. „В" jellegű feldolgozást végeztünk; ugyanis átlagos tározóeresztések mellett vízhiányok adódtak: - a Tarna-rendszerben és - a Tápió-rendszerben. Mivel jelentős tározóterek állnak rendelkezésre - a Zagyva felső részén - a Gyöngyös-rendszerben - a Tarna mellékágain, ill. - a Tápió-rendszerben,