Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

4. füzet - Pálfai Imre: Aszályos évek Magyarországon

Aszályos évek Magyarországon 511 A havi csapadékok súlyozó tényezői az aszályosssági indexek számításához II. táblázat Hó PA I-hez PAI- höz РАГhöz Október 0,1 0,1 November 0,4 0,4 December 0,5 0,5 — Január 0,5 0,7 -Február 0,5 0,8 Március 0,5 1,0 0,3 Április 0,5 1,2 0,4 Május 0,8 1,9 0,5 Június 1,2 0,9 0,6 Július 1,6 0,7 Augusztus 0,9 0,8 Szeptember — 1,6 Október — 1,6 November — 1,0 Az aszály mértékét még jobban érzékeltetni tudjuk, ha az (1) összefüggésben szereplő tényezőkön kívül a csapadékmentes időszak hosszát is számításba vesszük. Ilyen szempontból legkritikusabb a június közepétől augusztus közepéig terjedő 60 napos időszak. Ha ezen belül két-három hétig, vagy még hosszabb ideig nincs eső, a növényállomány súlyosan károsodik, különösen abban a gyakori esetben, amikor a szárazság hosszan tartó hőséggel és felhőtlenséggel párosul. Mivel ilyenkor egy-két milliméternyi csapadéknak nincs számottevő hatása, a teljesen csapadékmentes időszak helyett célszerűbb egy olyan csapadékszegény idöszakká\ számolni, amelyben - önkényes választásunk szerint - összesen legfeljebb 5 mm csapadék hullik. A csapadékszegény időszak hosszát az aszály mértékének jellemzésénél úgy használhatjuk föl, hogy sok évi átlagához viszonyítjuk, s az így kapott korrekciós tényezővel az aszályossági index értékét megszorozzuk. A túlzott, torzító hatású korrigálás elkerülése érdekében a szóban lévő időszakok hányadosának negyedik gyökét vesszük: = (2

) ahol /с

x - korrekciós tényező [dimenzió nélkül]; r - csapadékszegény időszak hossza [d]; r - csapadékszegény időszak átlagos hossza [d]. Köztudomású, hogy hazánk időjárásában a nedvès és a száraz évek gyakran sorozatban fordulnak elő, s ilyenkor a mélyebb talajrétegek vízkészletében - az évi ritmus mellett - többéves felhalmozódási, illetve kiürülési folyamat zajlik le. Egy-egy év aszályosságát ez is, tehát a megelőző évek időjárása is befolyásolhatja. Ezt a hatást a talajvízállásn-dk a sokévi átlagához viszonyított helyzetével vehetjük számításba, az előzőkhöz hasonlóan, egy korrekciós tényezővel :