Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)
4. füzet - Pálfai Imre: Aszályos évek Magyarországon
512 Pálfai Imre ahol к2 a korrekciós tényező [dimenzió nélkül]; D - az évi közepes talajvízállás a terepszint alatt [m]; D - a sokévi közepes talaj vízállás a terepszint alatt [m]. Az (1) összefüggéssel számított PAI-értéket A: !-gyei és £ 2-vel szorozva az aszály mértékének árnyaltabb, pontosabb kifejezéséhez jutunk. A korrekciós tényezők alkalmazása különösen több év aszályosságának összehasonlításakor indokolt. A PA /-érték, illetve annak korrigált formája, mint láttuk, a mezőgazdasági éven belül főleg a nyári időszak aszályossági viszonyait tükrözi. A nyáron kibontakozó aszálynál ritkábban ugyan, de - a kalászos gabonák terméshozamát csökkentve - súlyos károkat okozhat a tavaszi aszály is, sőt néha az őszi aszály is, amennyiben növeli a talajelőkészítő munkák költségét, rontja a vetés minőségét. A tavaszi és az őszi aszály jellemzésére az (l)-hez hasonló fölépítésű, azt kiegészítő mutatókat használhatunk, a PAI'-1 és a РАГ-t : PA r = íE=Hioo, (4) ^X-VI ahol PAI' - tavaszi aszályossági index ["C/100 mm]; / I V-vi - a levegő középhőmérséklete az április-júniusi időszakban [°C]; P x-vi - súlyozott csapadékösszeg októbertől-júniusig [mm]. PAI" = ^100, (5) /'in-xi ahol PAI" - őszi aszályossági index [°C/100 mm]; í VHI-XI - a levegő középhőmérséklete az augusztus-novemberi időszakban [°C]; Pm-xi - súlyozott csapadékösszeg márciustól novemberig [mm], A havi csapadékok súlyozó tényezőit а II. táblázat tartalmazza. A tavaszi aszálynál legfőképp a májusi, az őszi aszálynál a szeptember-októberi csapadékhiány dominál. 3. Az 1901-1986 közötti időszak jellemzése 3.1. Az aszályossági indexek országos átlagértékei Az aszályossági indexek országos átlagértékeinek meghatározásához 67 meteorológiai állomást választottunk ki (1. ábra). A számítási munka csökkentése céljából először csak tíz állomás adataival dolgoztunk. 1901-től 1986-ig minden évre kiszámítottuk az indexek országos átlagértékeit. Ezek ismeretében kiválogattuk az aszályosabb éveket, és ezeknél 67 állomás adataiból is meghatároztuk a területi átlagértékeket. Végül - a kétféle átlagérték közti kapcsolat fölhasználásával - a többi év eredményét is pontosítottuk. A léghőmérsékleti középértékek számításakor az 1. ábrán megjelölt 18 fő-, illetve első osztályú állomás adatait használtuk. Ezeket vettük figyelembe - megfelelő interpolációval a többi állomásnál is. A meteorológiai évkönyvekben közölt 1961 előtti havi középértékeket, melyeket a napi terminusközepekből határoztak meg, az egyöntetűség érdekében valódi közepekre számítottuk át. Ugyancsak az egyöntetűség kedvéért kellett korrigálnunk (csökkentenünk) az 1900-as évek elejéről több, még a régi típusú esőmérővel működő állomás csapadékadatát. A korrekció kényes müveletét az esőmérők állomásonként megállapított hibáiból (Hajósy-Kakas-Kéri 1975) kiindulva végeztük el, de - éppen a száraz évekre tekintettel jobbnak láttuk a korrigálást a hibák 50%-os értékével végrehajtani. A PAI-nek az (1) összefüggés szerinti számításakor az augusztusi csapadékot dekádonkénti súlyozással vettük számításba. Ennek során bizonyos közelítésekre kényszerültünk.
