Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

3. füzet - Gábri Mihály: Vízügyi-mezőgazdasági tapasztalatok Kambodzsában

Vízügyi-mezőgazdasági tapasztalatok Kambodzsában 471 pedig a talaj a valamivel mélyebbre eső területekre engedné a vizet és feljebb vízhiány lépne fel, akkor szivattyú helyett minegy 1,5 m hosszú nagy, fából készült kanalakkal lapátolják a magasabb parcellába a vizet (7. ábra). A lapát 3 rúdból álló bakra van erősítve kötéllel és kezelője inga mozgást végeztet vele. Van olyan eset, hogy 3-4 lapát dolgozik egymás mellett. Ezért nem lehet látni Ázsiának ezen a területén sem öntöző, sem lecsapoló csatornát. 7. ábra. Hagyományos vizemelö Рис. 7. Традиционный водозабор Fig. 7. Traditional water-lift Fig. 7. Un bélier hydraulique traditionnel A hagyományos rizsgazdálkodás abban áll, hogy megfelelő időben hajtatás céljából kis területen sűrűn elvetik a rizst. Mire az esős idő elérkezik, a palánta megfelelő módon kifejlődik. Ekkor egy község lakói összefognak és az egyes családok rizsterületének palántázását közös erővel, csoportokban végzi. A palántázás előtt bivaly vontatású faekével szántják fel a vízzel már elborított területet. Érdekes, hogy a rizsterületeken sehol semmiféle gyomnövény nem volt található. A mintegy 3-4 hónapos tenyészidő alatt a felfogott csapadék biztosítja a vízigényt, utána a rizsnek kézi erővel való learatása szintén közös munkával történik. A rizsterületen a növény között valamiféle apró. 5-10 cm hosszú, hal is megél igen nagy tömegben. Ezt a halat gyékény fonású kosarakkal - lényegében a vizet szűrve - fogják ki és a rizs mellett ez a másik fő táplálék. Rendkívül ellenálló amerikai és japán hibrideket használnak. A kambodzsai rizsnél csak a japán rizs jobb. A termelt rizs 60%-a I/a minőségű extra fehér. A nép a mintegy 40%-nyi ún. vörös rizst eszi. A rizs átlagtermése 60 000 kg/km

2. A körülmények lehetővé tennék, hogy fejlett termelési kultúrával elérjék a 120 000 kg/km

2 értéket. A rizs előtt mintegy 3 hónapos fejlődési időszakot véve figyelembe, sok helyen kukoricát termelnek az ártéren, amelyet az árvíz előtt leszednek. Csemegének számít és friss állapotban fogyasztják. Később meghonosított növénykultúrák a kókusz, földimogyoró, az olajpálma, a cukorpálma és elsősorban a hevea kultúra, vagyis a kaucsukpálma, mely megcsapolásával nyers gumit ad.