Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)
3. füzet - Sarkkula, Juha: Tavi és parti áramlások és hidrodinamikai vízminőség modellezés Finnországban
Tavi és parti áramlások és hidrodinamikai vízminőségi modellezés Finnorsiágban 453 A nyári időszakban másfél-két hónapos időszak figyelembevétele elegendő a mérések elvégzésére. A vizsgálat általában azokat a széladatokat tartalmazza, amelyek a tavak és part menti tartományok főáramlásának kiváltó erői. A regisztráló áramlásmérő alkalmazásának több korláta van. Először, a mért áramlásnak 0,03 m/s-nél nagyobb értékűnek kell lennie. Ez erősen korlátozza a téli megfigyeléseket. Másodszor, az áramlásmérő a hullámzás és a hajóforgalom miatt nem helyezhető a felszínhez közel (0-1,5 m). A megfigyelési pontok helyes megválasztása alapvetően fontos. Általában 6-8 áramlásmérőt használnak, de többnyire ezek is kevesebbnek bizonyulnak, mint amennyi valójában kellene a kutatási területen. Jellemző helyek találhatók az áramlásmérők számára - a fenékvonal topográfiájának; - a víztömeg függőleges rétegződésének figyelembevételével, és - matematikai modell alapján történő előzetes számítások alapján. Gondot okozhat a szűkületek azon keresztmetszetének megtalálása, mely megóv attól, hogy másodlagos áramlások is létrejöjjenek. A thermocline (a 4 °C hőmérsékletű határ) változása következtében utána kell nézni a stabil rétegződéseknek, vagy homogenitási körülményeknek, ha a szél és víz közötti összefüggést vizsgáljuk. A vizsgálat vázlatát a 3. ábrán mutatjuk be. 3. ábra. Az áramlásmérések elvi vázlata Рис. 3. Принцип измерения течений Fig. 3. A theoretical sketch of the measurement of current Fig. 3. Esquisse de principe des mesures de Г écoulement A modell felállítása érdekében az áramlásokat a sebességkomponensek közötti kapcsolatot, a szélkomponenseket, a vízszintváltozást és a befogadó vízhozamát kell ismernünk. A jellemző statisztikai változókat tartalmazó regressziós egyenletek a következők lehetnek (3. ábra): v x = ayWn + biWv+CiAZ+dtQ + et, v y = a 2W x, + b 2W y, + c 2AZ + d 2Q + e 2, ahol v x, v y - az egymásra merőleges áramlási sebességkomponensek [m/s]; W x l, W y i - az egymásra merőleges szél-sebességkomponensek [m/s]; t - a szél és áramlás közötti időbeli
