Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

3. füzet - Sarkkula, Juha: Tavi és parti áramlások és hidrodinamikai vízminőség modellezés Finnországban

454 Sarkkula, Juha késés [s]; AZ- a vízszint változás [m]; Q - a folyó vízhozama [m

3/s]; a,b,c,d,e - regressziós együtthatók. Általános esetben (ha a vizsgálati pontok a jellemző helyeken vannak) a regressziós egyenletek 50-90%-os pontossággal írják le az áramlási sebesség változását és adnak elég jó alapot az átlagos keringés és vízcsere megközelítésére, ha hosszú idejű idősort alkalmazunk az áramlás által kiváltott változások számítására. jég lék 4. ábra. Nagyon kis sebességek mérése jég alatt Рис. 4. Измерение крайне низких скоростей течения подо льдом Fig. 4. Measurement of extremely low velocities below ice Fig. 4. Mesure des trés faibles vitesse d' écoulement sous le couvert de glace Jéggel fedett időszakban az áramlásíró a kis sebességek miatt ritkán alkalmazható. A 0,03 m/s alatti tartományban egy igen egyszerű eszközzel, a vegyszeradagolóval (4. ábra) mérhetjük a sebességet. Az áramlási sebesség és irány a jégbe vágott 1 x 1,5 m méretű léken át vizsgálható. Ezzel a módszerrel a sebességet egészen 0,003-0,004 m/s-ig mérhetjük, de ügyelni kell arra, hogy az eljárást óvatosan végezzük és hogy a lék szélvédett legyen. Télen a rövididejű méréseknek ez a fajtája elég pontos lehet, mivel az áramlások állandósultnak tekinthetők és néhány sorozatméréssel meghatározhatjuk az áramlás fő jellegzetességeit. Ez a módszer elég nehézkes szabad vízfelszín esetén, ilyenkor a felszín egyenletlenségei megzavarják az áramlási viszonyokat. Az áramlásmérések kiegészítéseként a vízmozgásokat megfigyelhetjük még nyomjelzők segítségével is, így pl.: Rhodamin В festékkel, bakteriofágokkal, 8

2Br és In (indium) adagolással. 2. Áramlási mező és elkeveredés vízminőség modellek Finnországban a VKK-ban a vízminőség modellezés számos típusát művelik. Kezdetben, az 1970-es évek közepén, a biokémiai megközelítés volt használatos. A munkák folyamán jó pár vízminőség modellt alkalmaztak és fejlesztettek ki a finn vizekre (Kinnunen et al. 1982). A biokémia szemszögéből megközelített modellekkel egy időben kifejlesztettek egy, az anyag elkeveredésén alapuló vízminőség modellt. Az ilyen fajta modellek szükségessége nyilvánvalóvá válik, ha belátjuk, hogy a tavakban és a partközeli zónákban lejátszódó eseményeket nem lehet sikeresen leírni túlságosan egyszerűsített hidraulikai modellel. A két- és háromdimenziós elkeveredés vízminőségi modell általános felépítését mutatjuk be az 5. ábrán. / 1,00 m Lebegő vegyszeres henger IVK 370348]