Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

3. füzet - László Ferenc-Homonnay Andrásné-Zimonyi Márta: A folyószabályozás ill. ipari kotrás hatása a partiszűrésű vízbeszerzésre

396 László F., Homonnay A.-né és Zimonyi M. Cr 1—a legnagyobb Cr töménység mintavételi helyi Cr —a legkisebb Cr töménység mintavételi helye 3. ábra. A fenéküledék szennyezettsége a magyar Duna-szakaszon Рис. 3. Загрязненность донных наносов на венгерском участке реки Дунай Fig. 3. Pollution of the bottom-sediment over the Hungarian Danube-stretch Bild 3. Sohlensediment- Verschmutzung an der ungarischen Donau-strecke A víztömegben lévő szennyezőanyagokon kívül figyelembe kell venni a fenéküledékben felhalmozódó komponenseket is a Duna komplex vízminőségi értékelésénél. A folyóba kerülő szennyezőanyag megoszlik az oldott fázis, a lebegőanyag és a fenéküledék között. Bizonyos szennyezőanyagok zömmel a hordalékhoz és mederanyaghoz kötődve fordulnak elő. Ide tartoznak különböző nehézfém-formák, a szerves komponensek közül a nagyobb molekulatömegű és kevéssé poláros vegyületek, pl. többgyűrűs aromás szénhidrogének, egyes kőolajfrakciók, olajtermékek. A partiszűrésre hasznosított magyarországi Duna-szakaszokon a mederanyag higany, kadmium, ólom, arzén, króm, réz, cink, vas, mangán, olaj, többgyűrűs aromás szénhidrogén szennyezettségét 1983-ban részletesen felmértük (László 1984). A 3. ábrán feltüntettük a komponensek legkisebb és legnagyobb töménységét, átlagértékét, relatív szórását, továbbá a legkisebb és legnagyobb töménységek előfordulási helyét. Az egyes szennyezőanyagok mért legkisebb töménységei a természetes háttérértékeknek felelnek meg. Az átlagértékek nem haladják meg a talajok megengedett nehézfém tartalmát, a mért legnagyobb töménységek viszont a réz kivételével az összes vizsgált toxikus elem esetében túllépik a határértéket. A legmagasabb töménységek a középső Duna-szakaszra jellemzőek. A partiszűrésű víz minőségét alapvetően meghatározó Duna-víz jövőben várható minőségének előrejelzése sok bizonytalansággal jár. A folyóba kerülő szennyezőanyagok mennyisége és minősége számos olyan tényezőtől függ, ami szoros kapcsolatban van a gazdasági helyzet alakulásával. Példa erre a nitrátterhelés változása. A magyarországi Duna-szakaszon az 1970-es években rohamosan, évi 3-4 százalékkal növekedett a nitrátszennyezettség. A műtrágyaárak nagymértékű emelkedése az évtized végén, a nyolcvanas évek elején a Duna nitrátterhelés növekedésének lassulásához vezetett.