Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)
3. füzet - Laczay István: Folyószabályozás, ipari kotrás és a partiszűrésű vízbázis
390 Laczay István tot sem a hossz mentén, sem a kotrások kora szerint (hetvenes évek eleje, nyolcvanas évek közepe) nem találtunk. A szabályozási müvek hatása (feliszapolódás a mederanyag finomodásával) egyértelmű, a számszerű eredmények a szemlélettel összhangban vannak. Az összehasonlító modell vizsgálathoz szükséges általános eset is kijelölhető. Például mi történik akkor, ha egy elvi partiszűrésű szakaszon a kavicsréteg 100-200 m-rel távolabb kerül a kúttól és közbeiktatódik egy 2-3 m vastag, 0,05 mm d g-ve 1 jellemzett takaró réteg. Konkrét vízmű tervezésénél, meglévő szabályozási mű hosszának, hatásterületének ismeretében a várható hozam összehasonlító szimulációs vizsgálata elvégezhető. A kotrás hatásának modellezésénél a helyzet már nem ilyen egyszerű. Matematikai modellezéshez a méretek megadhatók (pl. JC méter távolságban a kavicsréteg 2-3 m-rel mélyebbre kerül), a szemszerkezet változása azonban az eddigi vizsgálatok szerint nem egyértelmű. A Budafok-Tass közötti szakaszon, pontosabban a VO szelvények térségében üzemelő vagy tervezett egyes kutak esetére természetesen a részletesen rendelkezésre álló adatok vonatkoznak ( VITUKI 1987). 5. Következtetések A szabályozási művek és az ipari kotrás mederre, illetve közvetve a partiszűrésű vízbázisra gyakorolt hatásának tisztázása céljából, a Duna Csepel-sziget menti szakaszán, Budafok és Tass között 25 VO nyilvántartási mederszelvényben 1970-ben és 1986-ban végzett felvételek és mederanyag mintavételezés alapján részletes vizsgálatokat végeztek. Az eredmények az adott helyen, a meglevő és a tervezett vízbeszerzési helyek térségében közvetlenül hasznosíthatók. A Budapest-Nagymaros közötti szakaszon (beleértve a Szentendrei-Dunát) 1987-ben tervezett hasonló mérés és mintavétel értékelésétől mind a helyi viszonyok feltárása, mind az általánosítás vonatkozásában újabb ismeretek várhatók. A kotrásnak, szabályozási műnek a helytől, időtől, technológiától és még sok körülménytől függően számos és esetleg igen kedvezőtlen egyedi hatása lehet. Itt a folyószabályozás tervezési irányelveinek korszerűsítése a cél, ezért az egyedi sajátosságokat nem tagadva, általános törvényszerűséget kell megfogalmazni. Végül: a folyószabályozásnak is és a partiszűrésnek is megvan és megmarad a saját feladata és tevékenységi köre, annak minden problémájával és nehézségével. A jövőben az egyetlen lehetséges út az érdekek és lehetőségek időben való egyeztetése, az előretekintés és a jobb együttműködés. * * * IRODALOM Kovács D. et al.: A folyó- és tószabályozás környezetvédelmi eredményei és lehetőségei. Magyar Hidrológiai Társaság. Munkabizottsági jelentés. Kézirat. 1984. Kovács D.-Laczay t.-Rácz E. Folyószabályozás és ipari kavicskotrás a Dunakanyartól Ercsiig. ÉPTE-MHT Vízgazdálkodási és Közművesítési Konferencia, Budapest, 1985.
